Végrehajtási jog, követeléskezelés, követelésbehajtás

A végrehajtási jog területét nem a legfontosabb jogterületek közt tartják számon, mindig is "perem" jogterület volt. Pedig egy pert nem elég megnyerni, az abban született ítélet végrehajthatósága és végrehajtása legalább ilyen fontos, illetve a kölcsönszerződések esetén a követelés behajtása a leglényegesebb momentum. Mind a végrehajtást kérői mind az adósi oldalon több száz ügyet kezelünk, így elmondhatjuk, hogy a végrehajtási jog területén az ország egyik legtapasztaltabb irodája vagyunk.

A végrehajtást kérő hitelezőknek segítséget nyújtunk, hogy a követelést lehető leggyorsabban hajtsák be. Figyelemmel kísérjük a törvényi határidőket illetve, hogy a végrehajtó a határidőket és a jogszabályokat szem előtt tartva a lehető leghatékonyabban végezze munkáját. A nálunk levő ügyekről folyamatos jelentés kapnak ügyfeleink.

Az adósoknak abban tudunk segíteni, hogy objektíven átlássák ügyüket és a meglévő kellemetlen helyzetből a lehető legkevesebb kárral és lehető legkedvezőbben kerülhessenek ki. Figyelemmel kísérjük, hogy a követelés behajtása szabályosan történjen és a rendelkezésükre álló érdekérvényesítési eszközökkel élni tudjanak. Amennyiben anyagi helyzetük engedi, akkor megkíséreljük a hitelezővel történő fizetési megállapodás kötését. Tapasztalatunk, hogy ügyvédi segítséggel és kommunikációval gyakran sikerül az árverést elkerülni és fizetési megállapodást kötni.

Hangsúlyozom, hogy célom nem a pánikkeltés és félelemkeltés. Jó azonban, ha tisztában vagyunk azzal, hogy egy korona vírus járványhoz hasonló veszélyhelyzet esetén mire készüljünk fel, mikor lehet ún. veszélyhelyzetet kihirdetni, ez milyen jogaink korlátozásával jár. Reméljük, ez most nem lesz aktuális, de bármilyen más, előre nem várt veszélyhelyzet esetén azzá válhat. Egy esetleges nukleáris szennyeződés, belvíz, árvíz vagy földrengés is ugyanolyan veszélyhelyzetet teremthet, mint egy járvány.

MIT JELENT A VESZÉLYHELYZET?

A veszélyhelyzet fogalmát Magyarország Alaptörvénye határozza meg és a Katasztrófavédelemről szóló törvényben találhatóak részletszabályai.
A veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult. „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

MIKOR ÁLLHAT ELŐ VESZÉLYHELYZET?

Veszélyhelyzetet jelenthetnek pl. a következő események:
- elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen árvízvédekezés során
- belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet,
- több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás,
- földtani veszélyforrások,
- ipari szerencsétlenség,
- a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti,
- nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés
-tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány,
- ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése,
- bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja,
- a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

MI TEHET A KORMÁNY?

A Kormány veszélyhelyzet idején rendkívüli intézkedéseket vezethet be sarkalatos törvényben, olyan törvényben, amelynek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A már kihirdetett veszélyhelyzet idején a Kormány rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat
A kormányrendelet 15 napig marad hatályban. Ha ez szükséges, akkor az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthatja. A veszélyhelyzet megszűnésével a kormányrendeletek automatikusan hatályukat vesztik. Fontos, hogy veszélyhelyzetben is csak a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen vezethet be a Kormány rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket, illetve adhat rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására felhatalmazást.
Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető.

Arról, hogy milyen rendkívüli intézkedések vezethetőek be és hogyan érinthetik alapvető jogainkat, illetve a folyamatban levő peres, végrehajtási eljárásokat, a következő bejegyzésekben olvashat.