Érdekes kérdést járt körbe a Kúria egy ítéletében.
Az eset röviden: Egy lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy elővásárlási nyilatkozatot nyújtott be egy termőföld adásvételével kapcsolatban. Személyes adatai között lakcímeként T., lakcím nélküli lakos került feltüntetésre, ugyanez szerepel a lakcímkártyáján is. Nyilatkozott arról is, hogy több mint három éve állandó t.-i lakos, életvitelszerű lakóhelye ténylegesen T.-án van. A hatósági eljárás során a testvére m.-i lakóhelyének címét levelezési címként jelentette be.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vármegyei Elnöksége állásfoglalásában nem támogatta az elővásárlási jogosulttal a szerződés jóváhagyását. A kormányhivatal ezt követően az adásvételi szerződést az eredeti vevővel jóváhagyta, az elővásárlásra jogosulttal a jóváhagyást megtagadta. A Kamara a megtagadást a nem támogató állásfoglalással indokolta, illetve azzal, hogy a lakcím, mint kötelező adat elfogadó jognyilatkozatban való feltüntetése hiányára, illetve arra, hogy a lakcímnek az elfogadó jognyilatkozatban hiánytalanul szerepelnie kell, ezen adat vonatkozásában hiánypótlásnak nincs helye.
AZ ELSŐ FOKÚ BÍRÓSÁG DÖNTÉSE
Az első fokú bíróság úgy foglalt állást, hogy településszintű lakcímmel rendelkező személy, mint amilyen a felperes, termőföld tulajdont nem szerezhet, különösen azért, mert a lakcím, illetve lakóhely kategóriákhoz a Földforgalmi tv. elővásárlási jogcímeket társít. A lakcím, mint kötelező adat hiánypótlás keretében nem pótolható, a hiányos elfogadó jognyilatkozat az alakszerűségi előírásoknak nem felelt meg, így az alperes részéről jogszerűen került sor a jóváhagyás megtagadására.
A Kúria hangsúlyozta, hogy a Földforgalmi tv. által megjelölt elővásárlási jogosultságok körében nem csak a nyilvántartási állapotot, hanem a tényállapotot is vizsgálni kell. Jelen esetben a tényállapot vizsgálatára nem is került sor a nyilvántartási állapot hiányára utalással. A „lakcím nélküli”, azaz településszintű lakos esetében pedig nem kizárt annak a tényállapotnak az igazolása, hogy az adott személy a településen él életvitelszerűen 3 éve.
A Földforgalmi tv. az elővásárlási jog gyakorlásához annyit kívánt meg – az ítélet hozatalakor - , hogy az arra hivatkozó fél lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen legyen, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
A Kúria szerint a lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy termőföld adásvételi szerződés útján történő tulajdonszerzése nem korlátozható. A felperes az elfogadó jognyilatkozatban a lakcímét a nyilvántartásban szereplő adatokkal egyezően megadta, így önmagában azért, mert utca és házszám szerinti lakcímmel nem rendelkezik, nem tagadható meg a szerződés jóváhagyása vele szemben.
MÓDOSULT A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY
A Földforgalmi törvény már módosult, jelenleg az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából nem a lakóhely, hanem az életvitelszerű lakáshasználatának a helye került fókuszba. Azonban a Kúria ítélete a földszerzés és annak igazolása szempontjából is messzemutató gondolatokat vet fel.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
