Egyéb jogi képviselet
Magánszemély ügyfeleknek
- Öröklési ügyek
- öröklési szerződések készítése, illetve véleményezése
- tartási, illetve életjáradéki szerződések készítése, illetve véleményezése
- végrendelet készítése, illetve véleményezése
- Peres jogi képviselet
- szerződéses jogviták
- tulajdonjoggal, ingatlannal kapcsolatos jogviták
- egyéb polgári peres és peren kívüli eljárásokban történő teljes körű jogi képviselet
Gazdasági társaságoknak
- Társasági és cég ügyek
- cégalapítással kapcsolatos teljes körű jogi szolgáltatás, tanácsadás
- cégjogi változásokkal kapcsolatos változásbejegyzések teljes körű ügyintézése
- taggyűlések, közgyűlések, tagok gyűlésének jogi előkészítése, a kapcsolódó okiratok szerkesztése
- Csőd-, végelszámolási és felszámolási ügyek
- csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt álló cégek képviselete, az eljárás lebonyolítása
- hitelezők jogi képviselete
- Kereskedelmi jogvitákban történő jogi képviselet
- szerződéses jogviták, szerződésszegéssel, hibás teljesítéssel kapcsolatos perek
- kártérítési perek
- Kereskedelmi szerződések készítése
- ingatlan és ingó adásvételi és bérleti szerződések
- szállítási szerződések
- megbízási és vállalkozási szerződések
Cégek képviselete
Mind magyar, mind ausztriai cégek képviseletét ellátjuk eseti megbízások alapján illetve állandó havi díjas megbízás keretében.
Már korábban is foglalkoztunk a témával, hogy mikor is örököl a Magyar Állam?
Ezek a szabályok 2023.07.01-től módosultak, szükségképpeni örökös lett a Magyar Állam mellett az Önkormányzat is.
Mikor örököl a Magyar Állam és mikor a települési önkormányzat?
TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT, MINT ÖRÖKÖS
Az Örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetében más örökös hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös. Az öröklés alá esik az ingatlanon található azon ingó dolog is, amely az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.
MAGYAR ÁLLAM, MINT ÖRÖKÖS
A belföldi ingatlan esetében sem az Önkormányzat örököl, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget. Ennek a leggyakoribb oka a hagyatékot terhelő adósság. Ilyen esetben a Magyar Állam örököl. A Magyar Állam, mint törvényes örökös, nem utasíthatja vissza az örökséget.
Nem esik a fenti öröklés alá azon ingatlan, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a nemzeti földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna, vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi. Tehát a törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt után maradt hagyaték részét képező termőföld vagyon tekintetében a törvényes öröklés szabálya nem módosul.
A jogalkotó célja az új szabállyal, hogy lehetővé váljon az elhunyt személy vagyonának az ingatlanvagyon helye szerinti helyi közösség céljaira fordítása, valamint az örökösre háruló kötelezettségek teljesítése is hatékonyabban kezelhető. . Az önkormányzatot megilleti az örökség visszautasításának joga.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.