Blog
A végrehajtás során befolyt összegből elsődlegesen a végrehajtót illető díjak, kamarai átalány, jutalék stb. és a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos költségek kerülnek kiegyenlítésre, csak a fennmaradó összeget kapják a hitelezők, végrehajtást kérők.
Tudják, hogy a gyermektartásdíj követelés még a jelzálogos követelést is megelőzi?
DE MILYEN SORRENDBEN?
Ha a végrehajtás során befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a hatályos jogszabály a követelés jogcíme szerint sorrendet állít fel:
A kielégítési sorrend - a következő:
1. gyermektartásdíj,
2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
3.munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság
Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a fent 1.2.3. pontban megjelölt követelés kiegyenlítése után kell/lehet kiegyenlíteni.
Tehát pl. a gyermektartásdíj követelés megelőzi a jelzálogos követelést!
Az ezt követő sorrend:
4. polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,
5. a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
6. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
7. egyéb követelés,
8. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
HA NEM ELÉG A BEFOLYT ÖSSZEG
Mindig a sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, akkor a követeléseket arányosan kell kielégíteni.
Előzésben a költségek
Gyakorta felmerül a kérdés a végrehajtási eljárások során, hogyan lehet az, hogy jelentősebb összeg teljesítése, vagy fizetésletiltás ellenére a végrehajtást kérő követelése nem, vagy alig csökken. A válasz rendszerint a végrehajtási költségek elsőbbségének elvében rejlik.
Mit jelent mindez?
A végrehajtás során befolyt összegből első sorban a végrehajtói munkadíj, sikeres behajtás esetén jutalék, kamarai költségátalány stb. kerülnek elszámolásra.
Letiltás
Amennyiben letiltás indul, akkor a munkáltató először a végrehajtó részére a neki járó végrehajtási költség összegét köteles utalni. Amennyiben ez megtérült, csak ezt követően utalja a végrehajtást kérő felé a neki járó követelés összegét. De ezt az összeget is a jutalékkal csökkentve, amit közvetlenül a végrehajtónak utal.
Árverési bevétel
A befolyt vételárból első sorban ebben az esetben is a végrehajtói díj, jutalék, kamarai költségátalány stb. kerül elszámolásra, emellett a végrehajtási eljárást indító minden végrehajtást kérő részéről a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban felmerült költség (illeték, ügyvédi díj stb.). Ez több végrehajtást kérő esetén tetemes összeg lehet. Csak az ezt követően fennmaradó összeget kapják meg a végrehajtást kérők követelésük fejében.
Azt, hogy ezt ki milyen sorrendben kapja meg, a következő bejegyzésben olvashatják.
A Polgári Törvénykönyv változása nyomán sokakban felmerül a kérdés, hogy végrendelkezhetnek-e még saját maguk úgy, hogy a végrendeletet saját kézírással maguk írják.
A SAJÁT MAGUNK ÁLTAL ÍRT VÉGRENDELET
A hatályos jogszabályok alapján az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. A gépírás azonban akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Tehát a saját magunk írt végrendeletet folyóírással kell írnunk.
EGYÉB FELTÉTELEK
Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni tud.
Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja vagy a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.
Felhívom a figyelmet, hogy mielőtt, magunk belekezdünk végrendelet írásába, a hatályos Polgári Torvénykönyv által előírt feltételeket meg kell ismernünk. Ha bizonytalanok vagyunk, célszerű ügyvédhez fordulni.
AZ ÉRTÉKBECSLÉS JELENTŐSÉGE AZ INGATLAN ADÁSVÉTELNÉL
Ingatlan vásárlás esetén gyakori, hogy a vevő részben hitelből fedezi a vételárat.
Azt, hogy a vevő mekkora hitelt kap, több tényező befolyásolja. Nyilvánvalóan az adós jövedelme, munkaviszonyának hossza, szerepel-e a KHR listán, van-e más hitele, illetve mennyit ér a megvásárolni szándékozott ingatlan.
AZ INGATLAN ÉRTÉKE
Az ingatlan értékeként a szerződéses vételárát a bankok nem fogadják el, minden esetben értékbecslés szükséges a hitelbírálathoz. Az értékbecslést a bank rendeli meg és független értékbecslő végzi. Az értékbecslő mindig megtekinti az ingatlant és megállapítja a forgalmi értékét, mely eltérhet az adásvételi szerződésben szereplő vételártól.
MENNYI A MAXIMÁLIS HITEL ÖSSZEG?
A maximálisan adható hitel jelenleg az ingatlan forgalmi értékének 80%-a lehet. Ezért lényeges, hogy milyen forgalmi értéket állapít meg az értékbecslő.
MI A MEGOLDÁS?
Amennyiben kevesebb az értékbecslő által megállapított forgalmi érték, mint a vételár és nem nyújtja a bank az igényelt hitelösszeget, abban az esetben a vevőnek az önerőt ki kell egészítenie vagy pótfedezetet kell bevonni. Tehát nem célszerű kicentizini az önerő összegét.
Amennyiben nem tudja a vevő az önerőt kiegészíteni és foglaló átadásra került, sajnos elveszti a foglalót. Kivéve, ha a felek a hitelfelvétel meghiúsulása esetére a foglaló jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárták.
Megoldás lehet még, ha a vevő előzetes értékbecslés készítését kéri a pénzintézettől.
Sokszor bizalmatlanságot és/vagy felháborodást kelt az adósokban, ha nem a hitelt folyósító pénzintézet követeli tőlük a vissza nem fizetett összeget, lép fel velük szemben polgári perben vagy végrehajtási eljárás során.
Gyakran hangzik el ilyenkor az adósok részéről, hogy: „NEM IS NEKI TARTOZOK!”. Sok adós ilyenkor mereven elzárkózik a teljesítéstől és nem akarja másnak visszafizetni a kölcsönt, mint akitől felvette.
JOGOS A FELHÁBORODÁS?
Nem feltétlenül.
A pénzintézetnek, illetve bármely más hitelezőnek joga van ahhoz a Polgári Törvénykönyv alapján, hogy az adóssal szemben fennálló követelését másra ruházza át.
A követelés értékesítése ún. engedményezés útján történik.
A KÖVETKEZMÉNYEK
Az engedményezés tényéről a követelés kötelezettjét, az adóst értesíteni kell.
Szabályszerű értesítés előtt csak az engedményezőnek (eredeti jogosult) azt követően az engedményesnek ( a követelés megszerzőjének) teljesíthet az adós.
Kiemelendő, hogy az engedményezés, a jogosult személyében történő változás, az adós jogaiban és kötelezettségeiben változást nem eredményez. Az adós érvényesítheti az eredeti jogosulttal szemben fennálló jogait, de kötelezettségei sem változnak!
Természetesen minden félnek figyelemmel kell lennie arra, hogy az engedményezés részletszabályait maradéktalanul betartsa!