Blog

VÉGREHAJTÁSI ÜGYSZÁM ÉS AZ ELÉVÜLÉS

VÉGREHAJTÁSI JOG ELÉVÜLÉSE-KÖVETELÉS ELÉVÜLÉSE

A végrehajtások kapcsán sok adósban felmerül a kérdés, elévült-e esetleg a hitelező követelése. Ez jó hír lenne, hiszen akkor nem kell visszafizetni a tartozást.

ELÉVÜLÉS VÉGREHAJTÁS ALATT

Ha elévült a követelés, a követelés jogi úton nem hajtható be. Ha a követelés végrehajtási eljárás alatt évült el, bonyolultabb a procedúra. Az adósok az elévülés kezdetének gyakran a végrehajtási ügy indulásának időpontját, a végrehajtási ügy ügyszámában megjelölt dátumot tekintik.

A végrehajtási ügy indulása, amit általában a végrehajtási ügyszám jelöl, kiindulópontot nyújthat. Azonban az ügyszám önmagában nem nyújt segítséget annak megállapításához, hogy elévült-e a követelés.

PÉLDA

Egy 2005-ös évszámmal jelölt ügyszám azt jelöli, hogy 2005-ben indította meg a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárást. Azonban ebből nem látszik, milyen, a végrehajtási jog elévülését megszakító végrehajtási cselekmények történtek 2005 után. Amennyiben ilyen végrehajtási cselekmény történt, az elévülési idő újra indul, a követelés nem évült el.

MEGOLDÁS

Meg kell vizsgálni a végrehajtási cselekményeket, volt-e olyan, amely megszakította az elévülést, csak ez után lehet megállapítani, elévült-e a követelés.

Az ügyszám önmagában tehát az elévülés kérdésére nem ad a választ!

Ha a házikedvenc kárt okoz…Ki felel?

Előző bejegyzésünkben az állattartók kötelezettségeit jártuk körbe most az állattartók felelősségéről lesz szó.

Az állattartó felelőssége

Alapvetés, hogy amennyiben az állat másnak kárt okoz, ezért a kárért az állat tartója felel.

Az állattartó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli, az állat gondozása, felügyelete során úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a veszélyes állatok tartóira.

Aki veszélyes állatot tart, az állat által okozott károkért szigorúbb felelősséggel tartozik, a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel. A veszélyes állatot tartó csak akkor mentesülhet az állat által okozott kárért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A veszélyes állatfajok tartásának szabályait külön rendelet határozza meg és a veszélyes állatfajokat a jogszabály melléklete sorolja fel.

 Szabálysértés-kutyával

 Kiemelésre érdemes, hogy szabálysértést követ el az, aki a felügyelete alatt álló kutyát

-a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

-természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

-szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja (kivéve a segítő kutyát),

-vendéglátó üzlet kivételével élelmiszerárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre beengedi, illetve beviszi (kivéve a segítő kutyát).

KUTYÁUL VAN A KUTYÁJA?

Azért, hogy a  kutyája ne kutyául érezze magát, -az állattartóknak ismernie kell/kellene az állattartásra vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket. Természetesen ezek nem csak a kutyatartókra vonatkoznak! Célszerűnek tartom tudatosítani, hogy az állattartásnak komoly, törvényben rögzített szabályrendszere van, amit minden állattartónak be kell tartania és amelyek megszegésért felelősségre vonható. Az állattartás nem csak kedvtelés, de komoly kötelezettségekkel és felelősséggel jár.

 ALAPELEVEK

 Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása pedig minden ember erkölcsi kötelessége. Sok joszabályunknak nincs bevezető része, de az Állatvédelmi törvénynek van és ebben kerültek a fentiek alapelvek rögzítésre.

 AZ ÁLLATTARTÓK ALAPVETŐ KÖTELEZETTSÉGEI

Az Állatvédelmi törvény rögzíti, hogy az állatot a „jó gazda gondosságával” kell tartani. Ez a következőket foglalja magába:

 Az állattartó köteles

• az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételeket biztosítani,
• gondoskodni az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről,
• gondoskodni az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról,
• a kedvtelésből tartott állat ürülékét a közterületről eltávolítani.
• a megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét,
• a szabadban tartott állatok számára biztosítani olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak,
• az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani,
• a gazdasági haszon céljából tartott állat tartása, szállítása és életének kioltása során előnyben részesíteni az állatkímélő technológiákat,

Abban bízom, hogy aki állatot tart, az a fenti kötelezettségeket nem csak azért tartja be, mert jogszabály arra kötelezi, hanem mert szereti az állatát.

Mikor és hol élhet bejelentéssel a gazda, hogyan tudja kárát érvényesíteni?

Sajnos idén tavasszal sem kedvezett az időjárás a gazdáknak, sok helyen a fagy károsította a már elültetett növényeket, gyümölcsfákat. A kár mellett előfordulhat, hogy a mezőgazdasági támogatások igénylése során vállalt kötelezettségét sem tudja e miatt teljesíteni.

A kárbejelentéssel érintett események a vis maior események körében és az agrár kárenyhítési rendszerben sokszor azonosak és mind a két bejelentéssel élni lehet vonatkozásukban.

Kárbejelentésnél kizárólag a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatti károkat lehet bejelenteni elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) felületen keresztül a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül. A cél a kárbejelentéssel a hozamcsökkenéséből fakadó károk kompenzálása kárenyhítő juttatás nyújtásával.

A vis maior események köre tágabb, itt a bejelentés célja, hogy a gazdálkodó mentesüljön bizonyos támogatási feltételek, kötelezettségek teljesítése alól. Amennyiben a termelő a vis maior bejelentését elmulasztotta, de a támogatási feltételeket nem tudja vis maior miatt teljesítani, van rá lehetőség, hogy a kérelmét teljes egészében vagy részlegesen visszavonja, így elkerülhető a szankció kiszabása. Erre csak akkor van mód, ha még nem kapott ellenőrzésről, esetleges meg nem felelésről szóló tájékoztatást vagy határozatot.

Határidők

Az agrárkárenyhítési rendszerben a kárbejelentést a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül kell megtenni.

Vis maior esemény bekövetkezése esetén a bejelentést 21 napon belül, azonban, ha a bejelentés termesztett növénykultúrát érint, a betakarítást megelőző tizenötödik napig, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül tehető meg a Magyar Államkincstár részére elektronikus úton. A bejelentéshez csatolni kell a jogszabályokban illetve a Magyar Államkincstár aktuális közleményében megjelölt, a vis maiort  igazoló iratokat.

A kárbejelentés nem pótolja a vis maior bejelentést, azt mindig külön meg kell tenni, amennyiben a vis maiorra az ügyfél hivatkozni kíván!

ÁRVERÉS RÉSZLETFIZETÉS….VÁLTOZÓ SZABÁLYOK

A hatályos jogszabályok szerint ún. szigorított védekezés van érvényben 2021. március 8. és 2021. április 5. napja között. Ebben az időszakban a végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályok módosulnak, olyan alapvető végrehajtási cselekmények vonatkozásában is mint pl. árverés, részletfizetés.

A leglényegesebb változások:

• A végrehajtó nem foganatosít

-helyszíni eljárást, hagyományos árverést, helyszíni kényszercselekményt,

-ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárást, valamint

• Végrehajtói kézbesítés nem történik.
• A végrehajtó a végrehajtható okirat kézbesítésekor egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés feltételeiről. A végrehajtó az adós kérelmére – a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül – részletfizetést engedélyezhet.
• A végrehajtó gépjárművet forgalomból nem vonhat ki.
• A végrehajtó magánszemély lakóingatlanára árverést nem folytathat.
• A  gyermek visszavitelét elrendelő határozat és a szülői felügyelet és kapcsolattartás tárgyában hozott olyan határozat végrehajtásának elrendelésére nem kerülhet sor, amely alapján a gyermeket külföldön élő személy részére kell átadni.
• A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedések miatt került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható.
• A végrehajtási eljárásban rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.
• A végrehajtónál a személyes ügyfélfogadás szünetel.