Blog
Sokaknak nem jut eszébe, hogy ha nagy értékű ajándékot kapnak, az nem csak örömöt szerez, de kötelezettségekkel is jár. Ne felejtsük el, hogy ajándékozási illetéket nem csak ingatlan, hanem ingó ajándékozása után is kell fizetni.
Mikor kell illetéket fizetni az ingó ajándékozása után?
Ingó ajándékozása esetén akkor kell illetéket fizetni, ha az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150. 000 forintot meghaladja. Ez független attól, hogy okirat az ajándékozásról nem készült.
Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény
Mentes az ajándékozási illeték alól többek között az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék, illetve az ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa által – házasság fennállása alatt – megszerzett ajándék.
Az ajándékozást az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni. Az egyenesági rokonok és házastársak, bejegyzett élettársak közötti ajándékozási ügyletet nem kell bejelenteni.
A jelentősége
Komoly jelentősége van annak, ha az illetékes bíróság felfüggeszti a végrehajtási eljárást, mivel a felfüggesztés alatt nem lehet a bíróság által megjelölt végrehajtási cselekményt végezni. Ha például az árverés alatt álló ingatlanra felfüggesztette a bíróság a végrehajtást, abban az esetben a kitűzött árverést is törölni kell.
Mikor és ki kérheti a felfüggesztést?
Bizonyos esetekben (pl. bekapcsolódás engedélyezése) a bíróság felfüggeszti a végrehajtást, de a felfüggesztést maga a végrehajtást kérő is kérheti.
A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta. Az ilyen körülmények körében kiemelten értékeli a bíróság pl.az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát. Minden esetben csatolni kell az igazolásokat is, melyek a méltányolható körülményeket igazolják! Az adós kérelmére a felfüggesztésre csak abban az esetben van lehetőség, ha az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.
Jogorvoslat esetén
Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. Kiemelkedően fontos tehát, hogy pl. az adós által benyújtott jogorvoslat, végrehajtási kifogás esetén ezt kérnie kell az adósnak, a felfüggesztés nem automatikus!
Sok adós keres meg minket már lefolytatott sikeres árverés után és kérnek segítséget, arra hivatkozva, hogy már az árverési hirdetmény is hibás, jogellenes volt. Ha ezt a hirdetmény kézbesítése után teszik meg, nagyobb eséllyel lehet eredményes jogorvoslattal élni. A végrehajtási kifogás benyújtásával együtt lehet és kell kérni ugyanis a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Amennyiben a bíróság ennek a kérelemnek helyt ad, a kitűzött árverést a kifogásról szóló jogerős döntésig törlik.
Fontos!
A bíróság a végrehajtást azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges. Tehát nem függeszti fel például egy ingatlan árveréssel kapcsolatos kifogás esetén feltétlenül a teljes végrehajtási eljárást, a letiltások pl. folytatódhatnak.
A termőföldet a tulajdonosok nem tulajdonostárs vagy rokon részére leggyakrabban haszonbérleti, illetve felesbérleti szerződés keretében adják használatba.
A földhasználónak - amennyiben nem tulajdonostárs az adott táblában - mindenképpen valamilyen bérleti szerződést kell kötnie, mivel a földhasználati joga e nélkül nem kerül bejegyzésre. A terület alapú támogatás igénylése pedig a földhasználat bejegyzése, vagy legalább a földhasználati szerződés megléte nélkül nehézkes...
Miért szeretnének a földhasználók felesbérleti szerződést kötni a haszonbérleti szerződés helyett?
Egyszerű a válasz: a felesbérleti szerződést nem kell kifüggeszteni az illetékes önkormányzatnál és a törvény alapján elővásárlásra jogosultak nem élhetnek előbérleti jogukkal. Nem fenyegeti a bérlőt az a veszély, hogy más, harmadik személy veheti használatba a kiszemelt termőföldet.
Mi a különbség?
A felesbérleti szerződés alapján a földön megtermett termény felét, vagy meghatározott hányadát természetben kapja meg a tulajdonos.
A haszonbérleti szerződésben konkrétan meghatározásra kerül a bérleti díj.(terményben vagy pénzben)
Mi a felesbérlet veszélye?
A felesbérlet alapján a bérbeadó az adott évben megtermelt termény egy részét kapja. Ez nyilvánvalóan függ az adott év időjárásától és nehezen ellenőrizhető… Emellett a felesbérlet alapján kapott termény nem minősül saját előállításúnak, nem adhatja el pl. saját őstermelői igazolvánnyal a tulajdonos.
Azt javasoljuk, hogy jól gondolja meg minden tulajdonos, milyen földhasználati szerződést és mennyi időre ír alá a termőföldje hasznosítására, mivel hosszú távon sokat veszthet az ügyleten.
Irodánk a földhasználati szerződések készítése és ezzel kapcsolatos tanácsadás kapcsán teljes körű jogi szolgáltatással áll rendelkezésére.
Egyre gyakrabban fordul elő napjainkban, hogy az örökhagyó nem csak tényleges vagyont, hanem kötelezettségeket, tartozást is hátrahagy maga után. Ezek a polgári jog szabályai szerint az örökhagyó halálával túlnyomórészt nem szűnnek meg automatikusan, azok öröklődnek.
Miért és mivel felel az örökös?
Az örökös felelőssége korlátozott. Elsősorban az örökhagyó hagyatékának a meglévő tárgyaival és azok hasznaival való helytállásra terjed ki. Amíg ezeket az örökös nem idegenítette el, a hitelező csak a hagyatéki vagyon tárgyaiból és azok hasznaiból követelhet kielégítést. Ez esetben az örökös az egyéb, nem az örökhagyótól származó vagyona „biztonságban van.” Ilyen esetben tehát a hagyatéki vagyonnál nagyobb tartozás nem hajtható be az örökösön.
Ha már nincsenek meg a hagyaték tárgyai …
Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai, hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös, öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Ez a helyzet, ha az örökös a hagyaték tárgyait már eladta, elajándékozta. Az örökös ez esetben a saját, egyéb vagyonával is felel, azonban kizárólag örökrésze értéke erejéig.
Már több éve hatályosak az Illetéktörvény rendelkezései, melyek a családon belüli vagyonátruházást bizonyos esetekben illetékmentessé teszik. Ennek ellenére gyakran nincsenek a felek tisztában azzal, hogy ha családon belül adnak, vesznek vagy ajándékoznak, kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni.
Amit megspórolhatunk:
A visszterhes vagyonszerzési illeték összege alapesetben 4%, míg az ajándékozási illeték összege 18%, lakás tulajdon szerzés esetén 9%. Egy több milliós ingatlan eladásakor vagy ajándékozáskor, az illeték összege tetemes lehet.
Mikor illetékmentes a családtagok közti vagyonátruházás?
Először is illetékmentes családon belül a vagyonátruházás, ha egyenes ági rokonok közt történik, tehát azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Ilyen ha a szülők és gyermekek vagy nagyszülők és unokák közt történik a tulajdonjog átruházás. Ha a testvérek szeretnének egymásnak közvetlenül eladni vagy ajándékozni, sajnos az illetékmentesség már nem áll fenn. Az örökbefogadott gyermek és szülei közti átruházásra viszont vonatkozik a mentesség.
Mentes az illetékfizetés alól a házastársak egymás közötti vagyonátruházása is, illetve ha a házastársi vagyonközösségüket megszüntetik. Amennyiben tehát a férj és feleség között kerül sor adásvételre, ajándékozásra, vagy a vagyonközösség megszüntetésére, nem kell illetéket fizetni. Ez a mentesség kizárólag a házastársakra vonatkozik, élettársakra nem.
Irodánk az adásvételi, ajándékozási szerződések kötése előtt kérésére kiszámolja a fizetendő illetéket és minden egyéb költséget, hogy ezzel az ügyletkötés előtt tisztában legyenek a felek.