Blog


 

ISMERI A 14 NAPOS SZABÁLYT? 14 NAP KÖTELEZŐ SZABADSÁG EGYBEN?

A 14 NAPOS SZABÁLY

A hatályos Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

MI SZÁMÍT BELE A 14 NAPBA?

A szabály nem azt jelenti, hogy a munkáltató köteles az adott évi szabadságból 14 napot egybefüggően kiadni.
A 14 napba ugyanis nem csak a szabadság, hanem a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő beosztás szerinti szabadnap is beleszámít. 10 nap szabadság kiadásával tehát már összefüggő 14 napos időszakot lehet kiadni.

HA NEM SZERETNÉK ILYEN HOSSZÚ IDŐRE SZABADSÁGRA MENNI....

Sok esetben előfordul, hogy a munkavállaló sem igényli a hosszabb szabadságot, hanem több alkalommal venne ki rövidebb idejű szabadságot. Erre van lehetőség, a 14 napos szabálytól a felek ugyanis megállapodásukkal eltérhetnek. Célszerű ezt a megállapodást írásba foglalni. Írásba foglalt megállapodás hiányában elegendő lehet, ha a szabadság kiadása a hatályos szabályoktól eltérően bizonyíthatóan a munkavállaló kérésére történt.


Sokan töltik szabadságukat a következő hónapokban szállodákban, ahol mindennapi jelenség, hogy a vendégek lap topot, tabletet vagy okostelefont használnak, illetve sokszor értékesebb egyéb tárgyakat is magukkal visznek a nyaralásra.

KI FELEL, HA VALAMI ELTŰNIK?

Fontos kiemelni, hogy a hazai szabályozás szerint a szálloda felelőssége kizárólag a szálloda szolgáltatásait igénybe vevő vendégek dolgaiért áll fenn. Nem szállóvendég az, aki például a szállodában megszálló vendéghez érkezik látogatóba. Úgyszintén nem vendég az, aki nyaralót vagy lakást bérel, mivel ebben az esetben a bérbeadó nem szálloda, a felek között bérleti jogviszony jön létre.

MILYEN TÁRGYAKÉRT FELEL A SZÁLLODA?

A szállodák felelősségét a vendégek értéktárgyaiért a Ptk. jól körülhatárolja. Mindazért felel a szálloda, amit a vendég a szállodában kijelölt, vagy erre rendelt helyen, vagy a szobájában helyezett el, vagy olyan személynek adott oda, akit jogosultnak tarthatott az átvételére. Ilyen személy például a recepciós, vagy a szálloda más munkatársa. Itt olyan dolgokról van szó, amelyek kiemelkedő értékkel nem bírnak, pl. ruhanemű, mobiltelefon. Tehát, ha a szobánkban, vagy ruhatárban elhelyezett dolgaink tűnnek el, ezekért a szálloda felelősséggel tartozik. De nem felel a szálloda, a medencénél, strandnál vagy teniszpályánál hagyott dolgokért.

A FELELŐSSÉG KORLÁTAI

A szálloda felelőssége nem korlátlan, annak maximális mértéke a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis.
Figyelni kell azonban arra, hogy ha készpénzről, értékpapírról és jelentősebb értéktárgyakról van szó. A szálloda ezekért kizárólag abban az esetben felelős, ha azokat megőrzésre a vendégtől külön átvette, vagy az átvételt megtagadta. Erről mindkét esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. Ez esetben az értéktárgyak eltűnéséért, az azokban bekövetkezett kárért a szálloda már korlátlan felelősséggel tartozik.


 

BORBAN AZ IGAZSÁG? 
AVAGY BOROZHATUNK KÖZTERÜLETEN?

Magyarország több városához hasonlóan, Zalaegerszegen is tilalmazott a közterületi alkohol fogyasztás.

EZ ALÓL SZERENCSÉRE VANNAK KIVÉTELEK:

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2011. sz. önkormányzati rendelete értelmében
tilos a szeszesital fogyasztása közterületen.

A tilalom nem terjed ki:

-a hatályos közterület-használati szerződéssel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben,
-a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati szerződéssel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt,
- a szokásosan kirándulás céljából igénybevett, pihenésre kijelölt helyekre, így a Gébárti-tó környékére, az Aranyoslapi-forrásra, az Azáleás-völgyre és a Bazitai TV-torony környékére, a csácsi Jószomszédok-parkra,
- december 31. napján 18 órától a következő év január 1. napján 06 óráig terjedő időszakra.

A KÖVETKEZMÉNYEK

Aki a tilalmat megszegi, akár 50.000 Ft -ig terjedő szabálysértési bírságra számíthat.

Más városokban is érdemes tájékozódni a helyi szabályokról.


 

Magyarország több városához hasonlóan, Zalaegerszegen is tilalmazott a közterületi alkohol fogyasztás.

EZ ALÓL SZERENCSÉRE VANNAK KIVÉTELEK:

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2011. sz. önkormányzati rendelete értelmében
tilos a szeszesital fogyasztása közterületen.

A tilalom nem terjed ki:

-a hatályos közterület-használati szerződéssel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben,
-a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati szerződéssel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt,
- a szokásosan kirándulás céljából igénybevett, pihenésre kijelölt helyekre, így a Gébárti-tó környékére, az Aranyoslapi-forrásra, az Azáleás-völgyre és a Bazitai TV-torony környékére, a csácsi Jószomszédok-parkra,
- december 31. napján 18 órától a következő év január 1. napján 06 óráig terjedő időszakra.

A KÖVETKEZMÉNYEK

Aki a tilalmat megszegi, akár 50.000 Ft -ig terjedő szabálysértési bírságra számíthat.

Más városokban is érdemes tájékozódni a helyi szabályokról.


GYORSAN MEGTÖRTÉNIK A BAJ

Az a kedvező helyzet, ha a foglalkoztató és a munkavállaló is figyel arra, hogy minden munkavédelmi és egyéb szabályt betartson a munkavállaló, ne következzen be munkahelyi baleset. Sajnos azonban gyorsan megtörténik a baj, és történhet olyan üzemi baleset, amely után a munkavállaló baleseti ellátást kap.

MENNYI AZ ANNYI?

Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén mind a károsult, mind a hozzátartozói sokkal magasabb pénzbeli ellátásra jogosultak, illetve a jogosultság ideje is hosszabb. (pl. munkabaleset esetén 100% a baleseti táppénz összege) 
Mikor kell a foglalkoztatónak az ellátást kifizetni?
A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást és baleseti nyugellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő, vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

A baleseti megtérítési felelősség tehát kiterjed a munkahelyi baleset miatt igénybe vett valamennyi ellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre, baleseti járadékra, baleseti nyugellátás megtérítésére. Ez sokszor több millió Ft is lehet.

SZIGORÚ BÍRÓSÁGI GYAKORLAT

A vonatkozó bírói gyakorlat szerint a foglalkoztató csak akkor mentesül a megtérítési felelősség alól, ha a balesetet kizárólag a sérült munkavédelmi szabályszegése okozta.
Ha a foglalkoztató bármilyen csekély mértékben is megszegte a vonatkozó munkavédelmi szabályokat, megtérítési felelőssége teljes körű lesz, a sérült esetleges közrehatása sem csökkenti a foglalkoztató felelősségét.

A MEGTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE

A megtérítési felelősség vizsgálata a munkabaleseti jegyzőkönyv és egyéb, a balesettel kapcsolatos iratok alapján történik. 
A megtérítési felelősség körében mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátás kifizetésétől, illetve igénybevételétől számított öt éven belül érvényesítheti követelését.