Blog


A haszonbérbe adó és a haszonbérlő is kezdeményezheti a haszonbérleti díj emelését vagy csökkentését is.

Milyen időtartamú szerződéseknél?

A relatív hosszú távra kötött, legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződés esetében lehet kérni a haszonbérleti díj módosítását a szerződéskötést követő 5 év elteltével – ha a haszonbérleti szerződés időtartama meghosszabbítás folytán éri el a 10 éves időtartamot, a meghosszabbítás időpontjától számított 5 év elteltével -, majd az első kezdeményezést követően 5 évente. Erre csak abban az esetben van lehetőség, ha a haszonbérleti szerződés időtartamából legalább még 5 év van hátra.

Milyen bérleti díjat lehet kérni?

A felek a haszonbérleti díj helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való módosítását kérhetik.

Hogyan kell kezdeményezni?

A kezdeményezést írásban kell a másik fél részére megküldeni, a piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani, melyet a megkereséshez csatolni kell.

Ha a másik fél nem fogadja el...

Ha a kezdeményezésben megjelölt piaci haszonbérleti díj mértéke a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérleti díj mértékétől legalább 20%-kal tér el, az ellenérdekű fél a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja. Ha az eltérés mértéke nem éri el a 20%-ot, vagy ha a szerződés felmondásának jogával nem kíván élni, a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni.

Az eljárásra egyéb szigorú eljárási határidők és részletszabályok vonatkoznak, ezért javasoljuk, kérje ügyvéd közreműködését az ügylethez.
.


A részarány tulajdon kimérések még zajlanak és folyamatosan vezetik át a kimérés után keletkező új helyrajzi számokat. Sokan nem gondoltak azonban arra előre, hogy bár az eljárás ingyenes, de a következményei nem lesznek azok.

A kimérés eredménye

A részarány tulajdon kimérés eredményeként a korábbi hrsz. alatt levő termőföldek megosztásra kerültek és új hrsz-ú födlterületek keletkeztek. Ez több teendőt is von maga után a földhasználók részéről.

A földhasználat módosítása

A földhasználónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a földhasználati bejegyzést módosítani kell és kérni kell a földhasználat átvezetését az új hrsz. alatt keletkező ingatlanra. Amennyiben a keletkező ingatlannak egy tulajdonosa van, vagy akár több, de a földhasználó a teljes ingatlant használja, kevesebb a teendő. A földhasználati szerződést módosítani kell és a szükséges nyomtatványon kérni kell a földhasználat átvezetését.

Súlyos következmények

Amennyiben a keletkező ingatlan osztatlan közös tulajdonban van és a földhasználó nem használja a teljes ingatlant, abban az esetben erre az ingatlanra is földhasználati rendről szóló megállapodást kell készíteni. Ugyanis a korábbi ingatlanra kötött megállapodást a kormányhivatal nem fogadja el. Ebben az esetben tehát a földhasználati rend kialakítása iránti eljárást újra kell kezdeni, térképet kell beszerezni illetve a tulajdonosokat erről értesíteni kell.

Amennyiben a földhasználó európai uniós támogatást igényel a területre, abban az esetben a földhasználat bejelentésének elmulasztása a támogatás elmaradását és bírságot vonhat maga után.

Irodánk vállalja a földhasználati megállapodások, földhasználat rendről szóló megállapodások és földhasználati bejelentések teljes körű ügyintézését.


Az Új Földforgalmi törvény alapvetően kötelezővé tette, hogy a termőföld tulajdonjogát vagy használatát megszerző fél a földet maga használja. Erre vonatkozóan a szerződésben kötelező nyilatkozatot tenni. 2018.01. 01. naptól a kötelezettségvállalás megszegője súlyos következményekre számíthat!

A kötelező nyilatkozatok

A tulajdonszerzéskor a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél vállalja, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. 
A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele pedig, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél vállalja, a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a szerzés feltételeinek és a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.

A nyilatkozatok megszegése

Az új szabályok alapján 2018.01.01-től a „föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.”
Tehát, amennyiben a föld tulajdonjogát vagy használatát megszerző átengedi annak használat másnak, megszegi a kötelezettségvállalást, ezért semmisnek kell a szerződést tekinteni.

A következmények

A semmisség következménye, hogy a szerződés a megkötésének időpontjától érvénytelen.

Figyeljenek tehát a termőföld szerzők arra, hogy a föld használatára vonatkozó szabályokat betartsák, mert ennek elmaradása esetén súlyos következményekre kell számítaniuk.


ELADOTT ÉS VETT IS?


Amennyiben egy lakás vásárlása előtt eladott egy másik lakást, vagy ezt követően fogja azt eladni, jelentős illetékkedvezményben részesülhet!
Az ún. cserét pótló adásvételnél érvényesülő illetékkedvezmény lényege, hogy a vevő – amennyiben magánszemély - csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékfizetési kötelezettségét, ha a lakás megvásárlását megelőzően vagy azt követően - a törvény által meghatározott időszakon belül - másik lakóingatlant értékesített. Ilyen esetben az általános illeték helyett a fizetendő illeték alapja a két lakás forgalmi értékének különbözete. Ha az eladott lakás forgalmi értéke magasabb, mint a megvásárolt lakás értéke, úgy nem kell illetéket fizetni.

1 ÉVES HATÁRIDŐ


Az illetékkedvezmény igényléséhez eddig a lakás eladása és a másik ingatlan megvásárlása között nem telhetett el több, mint egy év.

KEDVEZŐ ÚJ SZABÁLYOZÁS- 3 év!


2018. január 1. napjától az adóhivatal 3 évre visszamenőleg figyelembe veheti a magánszemély által értékesített lakóingatlan forgalmi értékét az illeték kiszabása során és csak a különbözet után kell illetéket fizetni. Amennyiben azonban az adózó a már meglévő lakását a másik lakás megvásárlását követően értékesíti, az illetékkedvezményt csak ezt követő 1 éves időszakon belül lehet érvényesíteni.
Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.


2018. január 1-től a belföldi természetes személynek nem kell 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelmekkel összefüggésben.

Az új rendelkezés először a 2018. év január hónapban megszerzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelmekre alkalmazható.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó személyi jövedelemadó-előleg alapot képező olyan jövedelemnek minősül, amely után járulék,- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem merül fel.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése alapján az általános – 19,5 százalék – mértékű kötelezettséget sem kell teljesíteni.