Blog


Ha a házikedvenc kárt okoz…Ki felel?

Előző bejegyzésünkben az állattartók kötelezettségeit jártuk körbe most az állattartók felelősségéről lesz szó.

Az állattartó felelőssége

Alapvetés, hogy amennyiben az állat másnak kárt okoz, ezért a kárért az állat tartója felel.

Az állattartó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli, az állat gondozása, felügyelete során úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a veszélyes állatok tartóira.

Aki veszélyes állatot tart, az állat által okozott károkért szigorúbb felelősséggel tartozik, a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel. A veszélyes állatot tartó csak akkor mentesülhet az állat által okozott kárért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A veszélyes állatfajok tartásának szabályait külön rendelet határozza meg és a veszélyes állatfajokat a jogszabály melléklete sorolja fel.

 Szabálysértés-kutyával

 Kiemelésre érdemes, hogy szabálysértést követ el az, aki a felügyelete alatt álló kutyát

-a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

-természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

-szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja (kivéve a segítő kutyát),

-vendéglátó üzlet kivételével élelmiszerárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre beengedi, illetve beviszi (kivéve a segítő kutyát).

 


KUTYÁUL VAN A KUTYÁJA?


Azért, hogy a  kutyája ne kutyául érezze magát, -az állattartóknak ismernie kell/kellene az állattartásra vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket. Természetesen ezek nem csak a kutyatartókra vonatkoznak! Célszerűnek tartom tudatosítani, hogy az állattartásnak komoly, törvényben rögzített szabályrendszere van, amit minden állattartónak be kell tartania és amelyek megszegésért felelősségre vonható. Az állattartás nem csak kedvtelés, de komoly kötelezettségekkel és felelősséggel jár.

 ALAPELEVEK

 Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása pedig minden ember erkölcsi kötelessége. Sok joszabályunknak nincs bevezető része, de az Állatvédelmi törvénynek van és ebben kerültek a fentiek alapelvek rögzítésre.

 AZ ÁLLATTARTÓK ALAPVETŐ KÖTELEZETTSÉGEI

Az Állatvédelmi törvény rögzíti, hogy az állatot a „jó gazda gondosságával” kell tartani. Ez a következőket foglalja magába:

 Az állattartó köteles

  • az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételeket biztosítani,
  • gondoskodni az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről,
  • gondoskodni az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról,
  • a kedvtelésből tartott állat ürülékét a közterületről eltávolítani.
  • a megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetőségét,
  • a szabadban tartott állatok számára biztosítani olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak,
  • az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani,
  • gazdasági haszon céljából tartott állat tartása, szállítása és életének kioltása során előnyben részesíteni az állatkímélő technológiákat,

Abban bízom, hogy aki állatot tart, az a fenti kötelezettségeket nem csak azért tartja be, mert jogszabály arra kötelezi, hanem mert szereti az állatát.

  

 


 

Mikor és hol élhet bejelentéssel a gazda, hogyan tudja kárát érvényesíteni?

Sajnos idén tavasszal sem kedvezett az időjárás a gazdáknak, sok helyen a fagy károsította a már elültetett növényeket, gyümölcsfákat. A kár mellett előfordulhat, hogy a mezőgazdasági támogatások igénylése során vállalt kötelezettségét sem tudja e miatt teljesíteni.

A kárbejelentéssel érintett események a vis maior események körében és az agrár kárenyhítési rendszerben sokszor azonosak és mind a két bejelentéssel élni lehet vonatkozásukban.

Kárbejelentésnél kizárólag a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatti károkat lehet bejelenteni elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) felületen keresztül a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül. A cél a kárbejelentéssel a hozamcsökkenéséből fakadó károk kompenzálása kárenyhítő juttatás nyújtásával.

A vis maior események köre tágabb, itt a bejelentés célja, hogy a gazdálkodó mentesüljön bizonyos támogatási feltételek, kötelezettségek teljesítése alól. Amennyiben a termelő a vis maior bejelentését elmulasztotta, de a támogatási feltételeket nem tudja vis maior miatt teljesítani, van rá lehetőség, hogy a kérelmét teljes egészében vagy részlegesen visszavonja, így elkerülhető a szankció kiszabása. Erre csak akkor van mód, ha még nem kapott ellenőrzésről, esetleges meg nem felelésről szóló tájékoztatást vagy határozatot.

Határidők

Az agrárkárenyhítési rendszerben a kárbejelentést a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül kell megtenni.

Vis maior esemény bekövetkezése esetén a bejelentést 21 napon belül, azonban, ha a bejelentés termesztett növénykultúrát érint, a betakarítást megelőző tizenötödik napig, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül tehető meg a Magyar Államkincstár részére elektronikus úton. A bejelentéshez csatolni kell a jogszabályokban illetve a Magyar Államkincstár aktuális közleményében megjelölt, a vis maiort  igazoló iratokat.

A kárbejelentés nem pótolja a vis maior bejelentést, azt mindig külön meg kell tenni, amennyiben a vis maiorra az ügyfél hivatkozni kíván!


 

ÁRVERÉS RÉSZLETFIZETÉS….VÁLTOZÓ SZABÁLYOK

A hatályos jogszabályok szerint ún. szigorított védekezés van érvényben 2021. március 8. és 2021. április 5. napja között. Ebben az időszakban a végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályok módosulnak, olyan alapvető végrehajtási cselekmények vonatkozásában is mint pl. árverés, részletfizetés.

A leglényegesebb változások:

  • A végrehajtó nem foganatosít

-helyszíni eljárást, hagyományos árverést, helyszíni kényszercselekményt,

-ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárást, valamint

  • Végrehajtói kézbesítés nem történik.
  • A végrehajtó a végrehajtható okirat kézbesítésekor egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés feltételeiről. A végrehajtó az adós kérelmére – a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül – részletfizetést engedélyezhet.
  • A végrehajtó gépjárművet forgalomból nem vonhat ki.
  • A végrehajtó magánszemély lakóingatlanára árverést nem folytathat.
  • A  gyermek visszavitelét elrendelő határozat és a szülői felügyelet és kapcsolattartás tárgyában hozott olyan határozat végrehajtásának elrendelésére nem kerülhet sor, amely alapján a gyermeket külföldön élő személy részére kell átadni.
  • A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedések miatt került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható.
  • A végrehajtási eljárásban rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.
  • A végrehajtónál a személyes ügyfélfogadás szünetel.

 

 

 

 

 

 


2021.03.08.-LOCK DOWN
 
FŐBB SZABÁLYOK
RÖVIDEN
 
- Közterületen, illetve nyilvános helyen mindenki köteles más emberrel a szociális érintkezést - a közös háztartásban élők kivételével - a lehető legszűkebb személyi körre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 MÉTER távolságot tartani.
-A települések belterületén, az utcán és a közterületen mindenki köteles orvosi MASZKOT, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (olyan módon viselni, hogy az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.(kivételekkel)
-A kijárási tilalmon kívüli időben az egyéni szabadidős SPORTtevékenység külterületen, valamint a települések belterületén - lehetőség szerint a zöldterületeken - egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható, azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani. Az egyéni szabadidős sporttevékenység során nem kell a maszkot viselni.
Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos az ÜZLETben tartózkodni, kivéve az alábbi üzletek:
- a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzlet,
- a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (így különösen illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító) üzlet,
- a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (így különösen a járművet, a gépet, az alkatrészt, az építőanyagot és eszközöket árusító üzlet), ide nem értve a főtevékenységként szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmazó üzlet,
- az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzlet,
- a mezőgazdasági üzletben, ideértve a műtrágyát értékesítő üzletet és a vágóhid,
-a kertészeti áruda, a faiskola,
- a piac, a helyi termelői piac, az ott található, kötelezően bezárt üzletek kivételével,
- a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt, az optikai és látszerészeti eszközöket forgalmazó üzlet, az állatgyógyszertár,
- az üzemanyagtöltő állomás,
- a nemzeti dohánybolt,
- az újságos,
-A VENDÉGLÁTÓ üzletben való tartózkodás elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamig megengedett.
-A nemzetközi nőnapra tekintettel 2021. március 8-án az elsősorban dísznövényt árusító üzlet nyitva tarthat.
A szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések körében a zárva tartás olyan helyiségekre vonatkozik, ahol SZEMÉLYES MEGJELENÉST IGÉNYLŐ SZOLGÁLTATÁST nyújtanak.
A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín köteles zárva tartani, kivéve
-pénzügyi szolgáltatások,
- a közlekedési és a szállítási szolgáltatás,
-a magánegészségügyi szolgáltatás, ideértve a szemüvegkészítést,
-a szociális szolgáltatás,
-a postai, a csomagküldő és a házhozszállítási szolgáltatás,
- a totózó és lottózó szolgáltatás,
-a járműszerviz szolgáltatás, a mezőgazdasági és iparigép-szerviz szolgáltatás, a háztartásigép-szerviz szolgáltatás, az épületgépészeti szolgáltatás,
- az informatikai, a kommunikációseszköz-javítási szolgáltatás,
- a temetkezési szolgáltatás,
- az állategészségügyi szolgáltatás,
- az állat-, növényegészségügyi, élelmiszer-vizsgálati laboratóriumi szolgáltatás,
-. az élelmiszer-feldolgozási szolgáltatás,
- a közétkeztetési szolgáltatás,
- az állattenyésztési szolgáltatás,
- az ügyvédi szolgáltatás,
- a biztonsági szolgáltatás,
- az épületüzemeltetési és irodai szolgáltatás,
- a járműkölcsönzési és a gépkölcsönzési szolgáltatás és
-a mosási és tisztítási szolgáltatás
-céljára szolgáló helyiség vagy helyszín.
- Tilos a játékkaszinónak, illetve a kártyateremnek a látogatása és e helyszíneken - az ott foglalkoztatottak kivételével - a tartózkodás.
- A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények az e rendelet hatálybalépésekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.
-A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK - az óvoda és a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény kivételével - és a szakképző intézmények tantermen kívüli, digitális munkarendben működnek.
-Az óvodákban rendkívüli szünet van érvényben.
- A közigazgatásban foglalkoztatott személyek a munkájukat a munkavégzés rendes helyétől eltérően, a lakó-, illetve tartózkodási helyükön, saját eszközeikkel végzik.
-Munkahelyen történő munkavégzés rendelhető el azok számára, akiknek esetében ez feltétlenül szükséges, így különösen a koronavírus-világjárvány elleni védekezésben részt vevők, valamint azok számára, akiknek az elvégzendő munka jellege a lakó-, illetve tartózkodási helyükön történő munkavégzést nem teszi lehetővé.
-A Kormány felkéri a gazdaság szereplőit, hogy törekedjenek a gazdaság működtetése során az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására.