Blog


 

A FIZETÉSI MEGHAGYÁS BENYÚJTÁSÁNAK FONTOS VÁLTOZÓ SZABÁLYAI

FONTOS HATÁRÉRTÉK MÓDOSULÁS!

1 MILLIÓ HELYETT 3 MILLIÓ

2018.01.01-től a fizetési meghagyás benyújtásának alsó összeghatára a korábbi 1 Millió forintról 3 Millió forintra emelkedett. 3 Millió Forint alatti lejárt pénzkövetelést tehát kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni, bírósági úton nem.

KELL MAGYARORSZÁGI LAKÓHELY, SZÉKHELY!

2018.01.01-től kizárólag akkor indítható fizetési meghagyásos eljárás, ha a jogosult és a kötelezett is rendelkezik belföldi lakó-, vagy tartózkodási hellyel, illetve jogi személy esetén székhellyel vagy képviselettel.

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS

Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek - az állam, az önkormányzatok, a cégek, az egyéni vállalkozók, a jogi képviselővel rendelkezők és az egyéni vállalkozók - kizárólag elektronikus úton élhetnek ellentmondással a fizetési meghagyással szemben.


 

VEGYÜNK INGATLANT ENGEDMÉNYEZÉSSEL? CSÁBÍTÓ ÁRAK? DE AMI MÖGÖTTE VAN….
CSÁBÍTÓ ÁRAK…

Sokan keresnek meg minket azzal a problémával, hogy az ingatlanközvetítők nem ingatlant akarnak eladni, hanem arra szeretnék rávenni őket, hogy követelést vásároljanak csábító áron, az ingatlan tényleges forgalmi értéknél jóval olcsóbban. Sokszor elhangzik, hogy pár hónap múlva az ingatlan birtokába lehet lépni. Az ingatlant viszont legtöbb esetben nem lehet megtekinteni.

Mi az alapvető különbség?

Adásvételnél a vevő megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, a felek által megjelölt időpontban a vételár kifizetése után birtokba tud lépni.

A követelés megvásárlásánál, engedményezésnél a vevő tulajdonossal, mint adóssal szemben fennálló követelést veszi meg és nem lesz az ingatlan tulajdonosa. Ez után lényegében a követelés jogosultja lesz, így a jelzálogjog jogosultja is ő lesz. A tulajdonostól az ingatlant alap esetben végrehajtási eljárás során tudja megszerezni, ha azt a követelés beszámításával megvásárolja árverésen. Ehhez, kérni kell a jogutódlás megállapítását, kifizetni a nem kevés végrehajtói és árverési előleget, amely összegek tehát az engedményezés vételárán felül merülnek fel. A sokszor csábító ár, tehát milliókkal nőhet. A vevő pedig még mindig nincs az ingatlan birtokában…

További buktatók

Emellett a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok jogorvoslati lehetőséget adnak az adósnak, megkifogásolhatja az ingatlan becsértékét, az árverést, egyéb intézkedést. Az a szomorú tapasztalatunk, hogy az adósok ezzel akár évekig elhúzhatják az eljárást.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az adósnak más hitelezői is vannak, ilyenkor a többi hitelező végrehajtási költségét is ki kell fizetni.

Az is előfordulhat, hogy nem a követelés vásárlója teszi a legmagasabb ajánlatot és más viszi el az ingatlant ….
Annak tehát, aki nem ingatlant, hanem követelést vesz, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a birtokbalépés időpontja bizonytalan és mielőtt az ügyletbe belevág, mindenképpen vegye független ügyvéd segítéségét igénybe, aki az ügyletről teljes körű tájékoztatást nyújt és végig az Ön érdekét képviseli.


 
2018.01.01-tól több polgári peres eljárásban is kötelező lett jogi képviselőt igénybe venni!

Mi a kötelező jogi képviselet?

Amennyiben egy eljárás során a jogszabály kötelezővé teszi jogi képviselő igénybe vételét, akkor a peres felek nem járhatnak el személyesen, kötelesek képviseletükkel jogi képviselőt meghatalmazni. A felek személyesen tett nyilatkozatait nem veszi figyelembe a bíróság. 
Kötelező jogi képviselet esetén meghatalmazással ügyvéd, ügyvédi iroda, munkaadója ügyeiben a kamarai jogtanácsos, tovább még az járhat el, akit jogszabály erre kifejezetten feljogosít.

Mikor kötelező a jogi képviselő megbízása?

A törvényszéken induló peres eljárásokban első- és másodfokon is kötelező lett jogi képviselő igénybevétele minden peres félnek! Tehát ha például Ön ellen indítanak pert, ez arra az esetre is vonatkozik!

Mikor nem kötelező?

Nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben és a munkaügyi perekben - ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is -, valamint az ilyen perekkel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára. Az érintett eljárásokban eljárhat bármelyik fél személyesen is.

Irodánk kérésére tájékoztatást nyújt, hogy amennyiben perelni kíván vagy perlik, kötelező-e jogi képviselőt meghatalmaznia a polgári perben.


Hónapokig kell várni az örökhagyó számláján levő pénz kifizetésére…Hogy kerülhető ez el?

Egy hirtelen haláleset esetén nagy nehézséget jelenthet a családtagoknak, hogy a hagyatéki tárgyalás befejezéséig nem vehetnek fel pénzt az örökhagyó számlájáról. El lehet ezt kerülni? Igen!

Kié a bankszámlán levő pénz?

Az örökhagyó bankszámláján levő összeg az örökösöket illeti meg olyan arányban, ahogy a közjegyző átadja a hagyatékot. Sajnos addig, amíg ez nem történik meg, fő szabály szerint nem lehet rendelkezni a bankszámlán szereplő összegről.

Mi az a haláleseti rendelkezés?

A számlatulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a pénzintézetnél tett nyilatkozatával megjelölje azt a személyt, aki a bankszámlája, betétszámlája tekintetében kedvezményezett lesz, akinek halála esetén a számlán levő összeg kifizetésre kerüljön.

Miért érdemes halál esetére szóló rendelkezést tenni?

A haláleseti rendelkezés esetén a pénzintézetnek nem kell kivárnia a hosszadalmas hagyatéki eljárást, a számlán levő összeg kifizethető a megjelölt személynek. Így az örökhagyó családjának nem kell hónapokat várnia az azon levő összeg kifizetésére, az örökhagyó temetését, egyéb kiadásokat is finanszírozni tudják ebből. A számlán szereplő összeg nem képezi az örökség részét, ezért kötelesrész alapját sem.

 


 

2018. január 1. napját követően a törvényszék lesz az általános hatáskörű bíróság. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a pereket, amelyek elbírálását a törvény nem utalja járásbírósági hatáskörbe, a törvényszék előtt kell megindítani

Járásbírósági hatáskör

Az új Polgári Perrendtartásról szóló törvény meghatározza, hogy mely perek tartoznak a járásbíróság hatáskörébe. A keresetet itt kell benyújtani azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, továbbá a személyi állapotot érintő perekben és a végrehajtási perekben.

Törvényszéki hatáskör

Kivételt képeznek azok az esetek, amelyek értékhatártól függetlenül a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Ilyen esetek a következők:
a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek, valamint a közérdekből indított perek,
a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
a jogi személyek és tagjaik, valamint a volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti peres eljárásai, s a tagsági jogviszonyon alapuló perek.
Minden más peres eljárásra a törvényszékeknek van hatáskörük.
A törvényszék hatásköre kizárólag az értékhatártól függően marad fenn a nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási perekben, az értékpapírral kapcsolatos jogvitákban, a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége iránt indított perekben.

Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, amennyiben törvény által megengedett.