Blog


MIKOR NEM JÁR KÖTELESRÉSZ?

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás kizárólag akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

MIKOR VAN HELYET KITAGADÁSNAK?

Kitagadásnak a hatályos Ptk-ban meghatározott esetekben van csak helye:

Kitagadásra ad okot, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne, vagy az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, vagy az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el.

Ugyancsak kitagadási ok, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette, vagy erkölcstelen életmódot folytat.

Kitagadható az is, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki.

Ugyancsak kitagadható az örökségből, amennyiben a kötelesrészre jogosult a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna arra.

Speciális esetek:
- a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja
- a szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot
-a házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja

MEGBOCSÁTÁS

Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.
Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.


Amikor valaki végrendelkezik, halála esetére rendelkezni szeretne a hagyatékáról. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a végrendeletben megjelölt személyek lesznek biztosan a tényleges örökösök. Ezt több körülmény is befolyásolhatja, így a kötelesrész intézménye is.

MI AZ A KÖTELESRÉSZ?

Az örökhagyó halála esetén a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét. Tehát ők a hagyatékból annak ellenére is juttatásban részesülnek, ha az örökhagyó végrendeletében nem hagyott rájuk semmit. Fontos, hogy csak ez a három rokonsági fokban álló hozzátartozó jelenthet be ilyen jellegű igényt. Azonban ők is csak akkor, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének. Tehát ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy amennyiben nem tett volna végintézkedést az örökhagyó, ki lenne a törvényes örököse.

MÉRTÉKE?

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

ELÉVÜL?

A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, ezt követően érvényesíteni nem lehet.

KI LEHET KERÜLNI?

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. Ennek a lehetőségeiről a következő bejegyzésben olvashatnak.


AKADÁLY A JELZÁLOG AZ INGATLANON?

Egy ingatlan értékestésének nem akadálya az, ha jelzáloghitellel és ehhez kapcsolódóan esetleg elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt. Érdemes azonban az ilyen ügyleteknél fokozott körültekintéssel eljárni.

MIT NE MULASSZUNK EL?

Az Eladó minden esetben szerezze be a jelzálogjogosulttól a jelzálog alapjául szolgáló követelés (az esetek túlnyomó többségében bankhitel) aktuális egyenlegét illetőleg a jogosult nyilatkozatát, hogy milyen feltételekkel járul hozzá a jelzálog törléséhez. Érdemes nyilatkoztatni a jelzálogjogosultat, hogy a jelzálogszerződés alapjául szolgáló kölcsönügylet vonatkozásában nincs folyamatban felmondás illetve nem áll végrehajtás alatt.

MIRE ÜGYELJEN A VEVŐ?

A Vevőnek az a legbiztonságosabb, ha az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges összeget nem az Eladónak, hanem közvetlenül a bejegyzett jelzálog jogosultjának teljesíti. Az adásvételi szerződésben természetesen rögzíteni kell, hogy ezt a felek a vételár összegébe beszámítják és az esetlegesen fennaradó további vételár részleteket célszerű az után teljesíteni, hogy a jelzálogjog törlésre került vagy legalább a törlése iránti kérelem széljegyen van.

Természetesen minden ügylet egyedi, számtalan egyéb tényező befolyásolhatja (pl. a vételárat is hitelből fedezik), ezért a szerződés megkötését megelőzően az ügyletet célszerű részletesen átbeszélni felkészült ügyvéddel.


A SZÓ ELSZÁLL, A JEGYZŐKÖNYV MEGMARAD...
AMIT MINDEN HOZZÁTARTOZÓNAK TUDNIA KELL!

2018.07.01. naptól új Büntetőeljárási törvény van hatályban, amely lényegesen megváltoztatta a hozzátartozók tanúvallomásának szerepét, felhasználhatóságát.

A korábbi Büntetőeljárási törvény szerint

A terhelt hozzátartozója élhetett korábban is azzal a jogával, hogy a vallomástételt megtagadja. Ebben az esetben, ha az eljárás korábbi szakaszában pl. a rendőrségen tett vallomást, később meggondolhatta magát. Amennyiben a bírósági szakban a vallomástételt a hozzátartozói viszonyra tekintettel megtagadta, a korábbi vallomását sem vehette figyelembe a bíróság.

Az új Büntető eljárási törvény szerint

Amennyiben egy hozzátartozó a terhelt ügyében vallomást tesz, akkor ez a vallomás később mindenképpen figyelembe vehető a bíróság által. Ez akkor lehetséges, ha a kihallgatást megelőzően erre Büntető eljárási törvénynek megfelelően figyelmeztették. Hiába dönt tehát később úgy a hozzátartozó, hogy nem tesz vallomást, bár ehhez joga van, de a korábbi vallomása felhasználható marad, akár az adott, akár más ügyben.


JÓ ÜZLET?

Sokszor nagyon jó üzletnek tűnik külföldről behozott használt autót vásárolni, amit nem is cáfolok. Nem árt azonban a kockázatokkal is tisztában lenni, mert több millió Forintja bánhatja a vevőnek. Mi történik például, ha valamilyen rejtett hibát fedez fel a gépkocsin? Ilyenkor értelemszerűen az eladóhoz fordulhat reklamációjával. De tudja biztosan, ki az Eladó?

KI AZ ELADÓ?

A külföldről behozott gépkocsik esetén az autókereskedések gyakran nem közlik előre, ki lesz az eladó. A gyanútlan vásárló azt gondolja, hogy a kereskedéstől vásárolja majd meg a gépkocsit. A konkrét szerződéskötésnél azonban nem ritka, hogy a kereskedések a külföldi Eladó által már aláírt adásvételi szerződést íratják alá a Vevővel. Ebben az esetben közvetlenül a külföldi Eladótól vásárolja meg a Vevő a gépkocsit, nem pedig a kereskedéstől.

KÖLTSÉGEK?

Amennyiben közvetlenül a külföldi Eladótól történik a vásárlás, a vevőnek többek között ki kel fizetnie a regisztrációs díjat, a műszaki vizsga, a törzskönyv, a forgalmi engedély, a rendszám díját is.

GRANACIA?

Amennyiben a gépkocsi valamilyen rejtett hibában szenved, akkor a Vevő az Eladóhoz fordulhat és tőle követelheti a hibás teljesítés miatt jogkövetkezményeket. Ha ez nem egy magyar magánszemély vagy cég, hanem egy általunk nem ismert külföldi cég vagy magánszemély, akkor ez jóval nehezebb procedúra. A külföldi Eladó részére kell felszólítást küldeni és lehetséges, hogy a peres eljárást külföldön kell megindítani. Ez jóval időigényesebb, költségesebb, mint ha magyar eladótól történik a vétel és az eljárás eredményes is kétséges. A legtöbb ilyen esetben inkább lenyeli a Vevő a békát és eláll a jogi procedúrától.

Külföldről behozott autó vásárlása esetén tehát legyünk résen és különösen figyeljünk oda az adásvétel minden elemére, na meg az autó állapotára!