Blog


A 2022-es választásokkal kapcsolatban került ismét a lakóhely fogalma reflektorfénybe, de több állampolgári kötelezettség, jog gyakorlása során is jelentősége van, mi számít lakóhelynek.

A következő blogban rövidem összehasonlítom-politikamentesen- a fogalom változásait 2022.01.01-től.

LAKÓHELY


2022.01.01-ig a hatályos jogszabályok szerint a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben ÉL. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

2022.01.01. naptól a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos KAPCSOLATTARTÁSRA, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

2022.01.01-tól tehát nem azt a címet kell bejelenteni, ahol valójában él, lakik az állampolgár, hanem ahol egyszerűen szólva, a neki címzett iratokat átveszi. A lakóhelyből tehát arra nem lehet következtetni, valójában hol él a polgár.

A fentieket megerősíti az a változás, hogy januártól nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban.

TARTÓZKODÁSI HELY

2022.01.01. napig tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. 2022.01.01. naptól a polgár tartózkodási helye annak a lakásnak a címe, ahol a polgár - a lakóhely változtatás szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. A fogalommeghatározás tehát itt hasonló maradt.

BEJELENTÉS

2022.01.01. napig a Magyarország területén élő polgár beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából köteles volt bejelenteni. 2022.01.01-től a Magyarország területén élő polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, a tartózkodási hely címe bejelenthető. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított három munkanapon belül kell megtenni.  

MÁR NEM BÜNTETHETŐ

2022.01.01-től már nem valósít meg közokirathamisítást, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, ha erre a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés vonatkozásában, a szállásadó hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor.


 

ELŐÁRVEREZÉSI JOG LÉNYEGE

Előárverezési jog gyakorlása esetén, a végrehajtás alatt álló dologra, ingatlanra, üzletrészre stb. annak, akinek egyébként is elővásárlási joga van, előárverezési joga keletkezik.

Ennek a leggyakoribb esete, ha tulajdonostárs kívánja megvásárolni a végrehajtás alá eső ingatlant.    

 Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, az árverésen árverezőként is részt vehet emellett valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés befejezéséig a legmagasabb, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát. Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

 

TÖBB ELŐÁRVEREZÉSRE JOGOSULT

Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot már nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.

 

IGAZOLÁS
Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben hozott - igénykeresetnek helyt adó - jogerős bírósági határozattal igazolhatja.

 


Telek, termőföld, zártkert vásárlásakor sokszor azt gondolják a szomszédok, hogy elővásárlási joguk van.  Ám ez a legtöbbször nem így van!

MIKOR VAN ELŐVÁSÁRLÁSI JOGA A SZOMSZÉDNAK?

„Sima” telek, ház, gazdasági épület stb. eladásakor a szomszédot/ a szomszédos ingatlan tulajdonosát a hatályos jogszabályok alapján nem illeti meg elővásárlási jog.

MIKOR ILLETI MEG A SZOMSZÉDOT ELŐVÁSÁRLÁSI JOG?

Termőföld vagy művelés alól ki nem volt zártkert eladása esetén a Földforgalmi törvény alapján beszélhetünk a szomszéd elővásárlási jogáról. Ez esetben elővásárlási jog illeti meg a földet használó olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, illetve a rangsorban hátrébb a földet nem használó, de helyben lakó szomszédot.

KI A HELYBEN LAKÓ SZOMSZÉD?

Helyben lakó szomszéd, aki helyben lakó és a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi szerződés tárgyát képező földdel. Helyben lakó szomszéd az is,  akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, mely szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.

MI SZÁMÍT SZOMSZÉDOS FÖLDNEK?

Szomszédos földnek minősül az olyan föld, amely a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül vagy akár önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik. A szomszédos földnek nem kell a településen belül lennie, a „szomszédság” független a település közigazgatási határától.


Adóköteles az adott önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész is.

Kinek kell fizetnie?

Az adót annak kell az adott évre kifizetni, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosoknak tulajdoni hányadaik arányában kell fizetni. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult (pl. a haszonélvező) az adó alanya.

Meddig kell fizetni?

Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Az önkormányzatnak így az elévülési időn belül joga van az adó kiszabásához. Amennyiben az érintett időszakban változott a tulajdonos, azt kell figyelembe venni, ki volt az adott naptári év első napján a tulajdonos.

Így fordulhat elő, hogy valaki eladta az ingatlanát és évek múlva szembesül visszamenőleg adó fizetési kötelezettségével.

 


VÉGREHAJTÁSI ÜGYSZÁM ÉS AZ ELÉVÜLÉS

 

VÉGREHAJTÁSI JOG ELÉVÜLÉSE-KÖVETELÉS ELÉVÜLÉSE

A végrehajtások kapcsán sok adósban felmerül a kérdés, elévült-e esetleg a hitelező követelése. Ez jó hír lenne, hiszen akkor nem kell visszafizetni a tartozást.

ELÉVÜLÉS VÉGREHAJTÁS ALATT

Ha elévült a követelés, a követelés jogi úton nem hajtható be. Ha a követelés végrehajtási eljárás alatt évült el, bonyolultabb a procedúra. Az adósok az elévülés kezdetének gyakran a végrehajtási ügy indulásának időpontját, a végrehajtási ügy ügyszámában megjelölt dátumot tekintik.

A végrehajtási ügy indulása, amit általában a végrehajtási ügyszám jelöl, kiindulópontot nyújthat. Azonban az ügyszám önmagában nem nyújt segítséget annak megállapításához, hogy elévült-e a követelés.

PÉLDA

Egy 2005-ös évszámmal jelölt ügyszám azt jelöli, hogy 2005-ben indította meg a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárást. Azonban ebből nem látszik, milyen, a végrehajtási jog elévülését megszakító végrehajtási cselekmények történtek 2005 után. Amennyiben ilyen végrehajtási cselekmény történt, az elévülési idő újra indul, a követelés nem évült el.

MEGOLDÁS

Meg kell vizsgálni a végrehajtási cselekményeket, volt-e olyan, amely megszakította az elévülést, csak ez után lehet megállapítani, elévült-e a követelés.

Az ügyszám önmagában tehát az elévülés kérdésére nem ad a választ!