Blog


Amennyiben egy magánszemély ingatlant és/vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot átruház, az ebből származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni. A jövedelem után pedig személyi jövedelemadó fizetésére köteles.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény ugyanakkor több kivételt is megállapít, amikor nem kell adózni, vagy kevesebb adót kell fizetni.

Most csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor az adó mértéke a tulajdonlással eltelt idő függvénye.

ELTÉRŐ AZ ADÓ MÉRTÉKE INGATLAN TÍPUSONKÉNT?

Sokan gondolják még ma is, hogy másképpen adózik az ingatlan eladás, ha lakó és másként ha nem lakóingatlan az adásvétel tárgya. 2016.december 31-ig történt értékesítés esetén a tulajdonban tartás időszakára tekintettel alkalmazható csökkentés mértéke valóban eltért a lakóingatlanként és a nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanok esetén.
2017. január 1-jétől azonban megszűnt a lakó- és nem lakó ingatlanok közötti megkülönböztetés.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

A hatályos szabályozás szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni. 
A ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a vételár Szja.tv. szerinti tételekkel csökkentett összegének: (adóalap)
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.


Amennyiben egy magánszemély ingatlant és/vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot átruház, az ebből származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni. A jövedelem után pedig személyi jövedelemadó fizetésére köteles.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény ugyanakkor több kivételt is megállapít, amikor nem kell adózni, vagy kevesebb adót kell fizetni.

Most csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor az adó mértéke a tulajdonlással eltelt idő függvénye.

ELTÉRŐ AZ ADÓ MÉRTÉKE INGATLAN TÍPUSONKÉNT?

Sokan gondolják még ma is, hogy másképpen adózik az ingatlan eladás, ha lakó és másként ha nem lakóingatlan az adásvétel tárgya. 2016.december 31-ig történt értékesítés esetén a tulajdonban tartás időszakára tekintettel alkalmazható csökkentés mértéke valóban eltért a lakóingatlanként és a nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanok esetén.
2017. január 1-jétől azonban megszűnt a lakó- és nem lakó ingatlanok közötti megkülönböztetés.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

A hatályos szabályozás szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni. 
A ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a vételár Szja.tv. szerinti tételekkel csökkentett összegének: (adóalap)
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.


CSAK A "HÚSZÉVESEKÉ" A VILÁG?

ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐK 50%-OS KEDVEZMÉNYE...

ÁLTALÁNOS ILLETÉK

Lakás, lakóház vásárlásakor, ha nem állnak fenn az illeték kedvezmény vagy mentesség igénybevételére vonatkozó feltételek, a lakás forgalmi értéke 4%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

KIT ILLET?

Speciális helyzetben vannak az illetékkötelezettség keletkezésekor 35. életévüket be nem töltött fiatalok. Ők az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosultak, amennyiben az első lakástulajdonukat szerzik meg.

MILYEN ÉRTÉKŰ INGATLANNÁL?

A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15.000.000 Forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

KI MINŐSÜL ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐNEK?

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.

A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

KI NEM ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐ?

Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény tehát csak egyszer vehető igénybe!


MI A KÜLTERÜLET?

A területszervezési eljárásról szóló 321/2012.Kormányrendelet szerint külterületnek minősül a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része.
Ez a fogalommeghatározás meglehetősen tág, hiszen természetközeli részen is sokan szeretnének élni és lakóházat építeni.
Lehetséges ez?

LAKÓHÁZ VAGY GAZDASÁGI ÉPÜLET?

Amennyiben egy település zártkerti vagy külterületi részén vásárol területet és azon lakóház megnevezésű és így bejegyzett házat kíván építeni, figyelmesen kell eljárnia.
A zártkerti illetve külterületi részekre speciális beépítési szabályok vonatkoznak minden önkormányzatnál. Nem mindegy, hogy lakóház vagy gazdasági épület építhető a telken és az sem, milyen feltételekkel.

LEHET LAKÓHÁZAT ÉPÍTENI?

Általában az új épületet építő tulajdonosnak fontos, hogy a felépítendő épület lakóházként vagy gazdasági épületként legyen nyilvántartva. Ez mind a CSOK igénylése, mind egy esetleges hitel felvétel szempontjából döntő momentum lehet.

Ha külterületi ingatlant szeretne vásárolni és azon lakóházat építeni, célszerű megkeresni a helyi polgármesteri hivatalt, ahol pontos tájékoztatást kap a vásárló, hogy az adott településrészen és ingatlanon lehet-e lakóházat építeni. Ha igen, akkor milyen minimális teleknagyság, telekszélesség stb. szükséges hozzá, illetve milyen nagyságú, magasságú stb. lakóházat lehet építeni a telken. Ez tehát mindig az adott település építési szabályzatától függ!

Természetesen a termőföldeke vonatkozó eljárást az adásvételnél figyelembe kell venni!


A KISKORÚ TÖRVÉNYES KÉPVISELETE

A kiskorú gyermeket fő szabály szerint a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő képviseli a jogügyletek megkötése során.

HA ÉRDEKELLENTÉT VAN

A Ptk. meghatározza, milyen esetekben nem járhat el a szülő gyermeke ügyeiben:

A szülő nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.

Ilyen eset például, a szülő és gyermek vagy a szülő ügyvezetése alatt álló kft. és gyermek közti ajándékozás, adásvétel, csere stb.

MEGOLDÁS

Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.
Ilyen esetben a szülő helyett az eseti gyám fogja a gyermeket képviselni, ezért eseti gyám kirendelése céljából a gyámhatósághoz kell fordulni.