Blog


 
A HASZONÉLVEZETI JOG LÉNYEGE
 
Azt sokan tudják, hogy a haszonélvezeti jog „erősebb” mint a tulajdonjog. Ez így van, termőföldek esetén is. A haszonélvező élvezi az adott föld előnyeit, birtokolhatja, használhatja, szedheti hasznait, a tulajdonos őt ebben nem korlátozhatja.
A haszonélvezőt a tulajdonjog annyiban köti, hogy az ingatlannal nem rendelkezhet, azt nem idegenítheti el, illetve nem terhelheti meg.
 
TERMŐFÖLDNÉL
 
A termőföldek esetén a haszonélvezetre speciális szabályok vonatkoznak. Semmisnek tekinti a hatályos Földforgalmi tv. a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának szerződéssel vagy végintézkedéssel történő alapítását. Ez csak akkor lehetséges, ha ha a szerződés vagy végintézkedés közeli hozzátartozó javára alapít ilyen jogot, ilyen esetben legfeljebb 20 éves időtartamra.
 
TULAJDONJOG ÁTRUHÁZÁS
 
Ingatlan tulajdonjogát a haszonélvezeti jog fenntartásával át lehet ruházni, de termőföld tulajdonjoga a haszonélvezeti jog fenntartásával ugyancsak kizárólag közeli hozzátartozó javára ruházható át. Az adásvételi szerződést értelemszerűen csak a tulajdonos kötheti meg.
 
FÖLDHASZNÁLAT
 
Földhasználónak a hatályos jogszabályok haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt tekintik, ebben az esetben a föld használatáról, hasznosításáról ő rendelkezhet. Amennyiben a törvény a földhasználóra kötelezettséget ír elő a földhasználó alatt első sorban a haszonélvezőt és csak ennek a hiányában kell a tulajdonost tekinteni.
 
HASZONBÉRBEADÁS
 
A haszonbérleti szerződést a haszonélvező kötheti meg, mivel a használat jogát ő ruházhatja át. Kiemelendő, hogy csatolni kell annak igazolását is, hogy a haszonélvező a tulajdonos részére a haszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét felajánlotta. Amennyiben a tulajdonos a bérbevétel jogával nem kíván élni, akkor adhatja harmadik személynek bérbe a földet a haszonélvező.
KÖZÖS TULAJDON
A közös tulajdonban álló földön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonostárs alatt a haszonélvezőt is érteni kell. Így például az ő számára is ki kell minden esetben küldeni a földhasználati megállapodást.

 
 
EGYBEFOGLALT VÉTELÁR
 
Termőföld adásvételnél sokszor cél az elővásárlásra jogosultak visszatartása a szerződéskötéstől. Erre jó megoldás, ha a felek több termőföld árát egybefoglaltan határozzák meg.
 
A jogalkotó ezért az egybefoglalt vételár kikötését feltételekhez köti.
 
A FELTÉTELEK
 
Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására alap esetben akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Szomszédos földnek pedig az olyan föld minősül a Földtörvény szerint, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik.
Egybefoglalt vételáron történő eladásra akkor is sor kerülhet, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója az eladó vagy legalább három éve a vevő.
 
ELŐVÁSÁRLÁSI JOG
 
Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostársat illető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha ezen elővásárlási jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll.
 
HIBÁS MEGJELÖLÉS
 
Amennyiben az egybefoglalt vételár nem megfelelően kerül meghatározásra, akkor az a szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását vonhatja maga után.

 
HIGGYÜNK A SZALAGCÍMEKNEK?
 
Több helyen jelent meg a sajtóban öles címekkel, hogy az szja visszatérítés mentes a végrehajtás alól. Sok ezer család sóhajtott fel, hogy nem teszik rá a végrehajtók, végrehajtást kérő hitelezők az szja visszatérítés összegére a kezüket.
 
BIZTOSAN ÍGY VAN?
 
Az első figyelmeztető jel, hogy nem a Végrehajtási törvény módosult, mely tartalmazza a letiltás és inkasszó alól mentes juttatásokat.
A veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítés előlegének követelésfoglalás alóli mentesítéséről szóló 17/2022. (I. 24.) Korm. rendelet tartalmazza a mentességre vonatkozó szabályokat.
E szerint a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos kedvezmény, ekho-kedvezmény, valamint visszatérítés előlege tekintetében, a „Törvény 32. § (4) bekezdésében foglaltakon túl, a megállapított előlegre a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 110. §-a szerinti követelésfoglalást foganatosítani nem lehet.”
A rendelet tehát csak azt írja elő, hogy követelésfoglalást nem lehet az összegre foganatosítani.
 
MI A KÖVETELÉSFOGLALÁS?
 
Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja. Tehát ha valakinek a NAV-val szemben szja visszatérítésre vonatkozó követelése van, a végrehajtó a követelést lefoglalhatja és a NAV a végrehajtónak/végrehajtást kérőnek fizeti ki. Ezt az eljárást tehát nem lehet követni, ami lényegében a NAV-nak könnyebbséget jelenthet.
 
AKKOR HOVA KERÜL AZ ADÓSOK SZJA VISSZATÉRÍTÉSE?
 
Az összeg kitualásra kerül a bankszámlára, vagy készpénzben érkezik. Ha bankszámlára érkezik ott már az általános végrehajtási szabályok érvényesek rá.

 „ÜVEGKAPU”

ÁTLÁTHATÓ ÉPÍTKEZÉSEK

MI AZ ÜVEGKAPU?

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer (a továbbiakban: Üvegkapu) a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer. A rendszer működését szabályozó 510/2021. (IX.3.) Kormányrendelet - más néven az Üvegkapu rendelet - 2022.01.01. napján lépett hatályba.

Az informatikai rendszer az egyes építési munkaterületre való be- és kilépések adatait rögzíti, valamint azokat az törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott szervek és nyilvántartások számára hozzáférhetővé teszi.

Az Üvegkapu használatát megelőzően valamennyi foglalkoztató köteles a rendszerben regisztrálni, illetve a regisztrációt naprakészen tartani.

KINEK KELL ALKALMAZNI?

  1. január 1-ét követően induló építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban az építőipari cégeknek vállalniuk kell, hogy naprakészen rögzítik és nyilvántartják az építési területre belépők, így a foglalkoztatottak és az alvállalkozók ki- és belépési adatait. Ez a szabály a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységekre vonatkozik.

 CÉL

Az „Üvegkapu rendelet” célja, hogy valós és aktuális adatok álljanak rendelkezésre arról, hogy egy adott építési területen kik, hányan dolgoznak, milyen adó- és járulékfizetés történik utánuk. Ezzel a  jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása, az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése, a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése a cél.

Az adóhatóság az adatokat összehasonlítja az egyéb adatszolgáltatási rendszerekből rendelkezésre álló információkkal, így keresztellenőrzéseket tud végezni.

HATÁLYA

A Kormányrendelet 2022. január 1-jén lépett hatályba és azokra az építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozik, amelyek közbeszerzési eljárásai a hatálybalépést követően indultak meg.   Azonban az Üvegkapu rendelet szabályainak megsértése miatt joghátrány 2022. július 1-jéig nem köthető ki és nem állapítható meg.

A blog tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi állásfoglalásnak. Eljáró ügyvéd egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.


MÓDOSULT A FÖLDTÖRVÉNY
 
ELŐZ A TÖRVÉNYESSÉG:)
 
2022.01.01. naptól életbe lépő Földtörvény módosítás sok termőföld és zártkert tulajdonos és vásárló/bérlő részére teszi biztosabbá/gyorsabbá az adásvétel/haszonbérleti szerződés lefolyását.
 
2022.01.01. napjáig a termőföldekre vonatkozó adásvételi és haszonbérleti szerződést egységes okiratba foglaltan kellett kifüggesztés céljából az illetékes jegyzőnek megküldeni.
 
Január 1-től a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzése vonatkozásában megkötött szerződéseket előzetes megvizsgálás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell megküldeni, nem a jegyzőnek.
 
A mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződést annak tartalmi és alaki kellékei alapján vizsgálja meg és dönt a szerződés jóváhagyásának megtagadásáról, vagy annak közzétételéről.
Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az előzetes vizsgálat során nem tagadja meg az adásvételi, vagy haszonbérleti szerződést, akkor elrendeli a közzétételt és a szerződést megküldi a föld fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, aki hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.
 
POZITÍV VÁLTOZÁS
 
Korábban, az adásvételi vagy haszonbérleti szerződés kifüggesztését követően vizsgálta a mezőgazdasági igazgatási szerv azt, hogy a szerződés jogilag megfelelő-e, alapvető hibában szenved -e. Így előfordult, hogy ilyen hiba esetén, hiába telt el a kifüggesztés ideje, a szerződést nem hagyta jóvá a mezőgazdasági igazgatási szerv.
Azzal, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az alapvető hiányosságokat korábban, a kifüggesztés előtt vizsgálja és észleli és nem kerül kifüggesztésre egy „hibás” adásvételi vagy haszonbérleti szerződés, a felek nagyon sok időt takarítanak meg, hiszen a szerződés esetleges hibáját kifüggesztés előtt korrigálhatják.