Blog
FIZETÉSI MEGHAGYÁS/FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS
NEM UGYANAZ!!
MI A KÜLÖNBSÉG A FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS ÉS A FIZETÉSI MEGHAGYÁS KÖZÖTT?
Akár magánszemélyként, akár cégéként kapunk fizetési meghagyást vagy fizetési felszólítást, körültekintően kell eljárni. A „bedobom a kukába”, „már kifizettem” nem a legjobb hozáállás és nem is a legkifizetődőbb.
FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS
Amennyiben fizetési felszólítást kap attól, akinek Önnel vagy cégével szemben követelése áll fenn, figyelni kell a határidőre, amit a követelés kifizetésére a hitelező megadott. Amennyiben jogosnak tartja a követelést, érdemes eddig a határidőig fizetni vagy akár egy részletfizetési megállapodás kötése céljából felvenni a kapcsolatot a hitelezővel. Ennek hiányában olyan utána jogi procedúra kezdődhet, ami további magas költséggel járhat.
FIZETÉSI MEGHAGYÁS
Ha fizetési meghagyást kap, akkor más a helyzet. A fizetési meghagyást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara egy közjegyzőjétől kapja és nem a hitelezőjétől. Igen, tudom, sok az apró betű benne, de érdemes elolvasni és a nem félretenni. A fizetési meghagyásban ugyanis szerepel, hogy 15 napon belül ellent lehet mondani a meghagyásnak. Amennyiben az adós ellentmond, abban az esetben peres eljárássá alakul a fizetési meghagyásos eljárás és az adós a perben vitathatja a követelést.
Amennyiben azonban az ellenmondás benyújtása elmarad, a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz, tehát a jogosult hitelező a végrehajtási eljárás során után inkasszó, ingó, ingatlan árverés stb. útján hajthatja be a követelését. Amennyiben a 15 napos, ellentmondás benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztja, igen szűk körben élhet csak jogorvoslattal.
Tehát ha fizetési meghagyást kap, akkor célszerű saját magának ellent mondani vagy ehhez ügyvéd segítségét kérni!
FOGLALÓ ÉS/VAGY KÖTBÉR??
Sokszor találkozunk a foglaló és a kötbér fogalmával, mint olyan jogintézményekkel, melyekkel a szerződés teljesítését lehet biztosítani.
Lehet egyszerre foglalót és kötbért kikötni? Hogyan?
A FOGLALÓ
Mi a foglaló?
Ha az egyik fél a másiknak a kötelezettségvállalás megerősítéseként pénzt ad át és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik, akkor az átadott összeget foglalónak lehet tekinteni. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken, ha pedig a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Amennyiben a felek kötbért is kikötnek, a kötbér összege a foglaló összegével csökken.
KÖTBÉR
Mi a kötbér?
A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.
PÉLDA
Egy adásvételi előszerződéshez kapcsolódva (legyen az ingatlan vagy üzletrész adásvétel) a vevő kifizetett foglalót és kötbér fizetését is vállalta arra az esetre, ha nem köti meg a végleges szerződést, illetve nem fizeti ki vételárat határidőben. A vevő a végleges adásvételi szerződést nem köti meg és nem fizeti ki a fennmaradó vételárat. Mi a helyzet ilyenkor?
Ha szerződésszegés történik és a vevő nem köti meg az előszerződésben vállalt feltételekkel a végleges adásvételi szerződést illetve nem fizeti ki a megállapodott vételárat, az adott foglalót elveszti és kötbér fizetésére is köteles.
Nincs akadálya a foglalón túl kötbér kikötésének, mindkét mellékkötelezettség kárátalány jellegű, azaz a felmerült kár bizonyítása nélkül is megilleti a jogosultat, de a kikötött kötbér összegébe a foglalót bele kell számítani.
Szerződésszegés esetén tehát a kötbér összege a foglaló összegével csökken. Azonban, ha az átadott foglaló összege meghaladja a kikötött kötbér összegét, a foglaló elnyeli a fizetendő kötbér összegét!
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ KÖZELEG!!
HASZONÉLVEZET VISSZAJEGYZÉSE TERMŐFÖLDEKRE
2014-AMIKOR TÖRÖLTÉK A HASZONÉLVEZETI JOOGOKAT
2014. május 1-jén a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra, kizárólag a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel termőföldekre alapított haszonélvezeti jogok a törvény erejénél fogva megszűntek és az ingatlan-nyilvántartásból törlésre kerültek. Ezt a rendelkezést több per követte, mivel a haszonélvezeti jogokat mindenféle kompenzáció nélkül törölték le.
AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSE
Az Európai Bíróság megállapította, hogy a fenti szabályok uniós jogba ütköznek, ezért a magyar Országgyűlésnek törvényt kellett elfogadnia a korábban törölt haszonélvezők, illetve jogutódaik törölt haszonélvezeti jogának az ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzésére, valamint kompenzálásukra.
NEM AUTOMATIKUS!!
A haszonélvezet visszajegyzésére irányuló eljárásokat a Nemzeti Földügyi Központ kizárólag kérelemre folytatja le, amelyet követően a haszonélvezeti jog visszajegyzését az ingatlanügyi hatóság hivatalból végzi.
AZ ELJÁRÁS MENETE
A folyamat kizárólag kérelemre indul. Az eljárás első része a visszajegyzés lehetőségének vizsgálata, majd – a visszajegyzés feltételeinek fennállása esetén – a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzése.
Az eljárás következő szakasza a kompenzáció megállapítására irányuló hatósági eljárás. Ennek keretében amennyiben a kérelmezőt a törvény alapján megilleti a kompenzáció, a haszonélvezőt, illetve jogutódját megillető, Magyar Állam által fizetendő kompenzáció összege kerül megállapításra.
KI INDÍTHATJA MEG?
A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását a törölt haszonélvező vagy – jogi személy törölt haszonélvező jogutódlása esetén – a törölt haszonélvező jogutódja kérelem formanyomtatvány kitöltésével és annak az NFK-hoz való benyújtásával kérelmezheti.
HATÁRIDŐK
A visszajegyezhetőség vizsgálatára és a kompenzációra irányuló kérelmek 2022. szeptember 1-je és 2023. február 28-a között nyújthatók be. Ha nem történik meg a kérelmek fenti határidőben történő benyújtsa, az jogvesztéssel jár.
A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás kérelmezése esetén, a kompenzációs eljárás iránti kérelem a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás és a visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárás lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül nyújtható be.
Ha a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárást nem kérelmezik, a kompenzációs eljárás iránti kérelem 2022. szeptember 1-je és 2023. február 28-a között nyújtható be. A törölt haszonélvező jogutódja a kompenzációs eljárás iránti kérelmet 2022. szeptember 1-je és 2023. február 28-a között nyújthatja be.
AMIKOR NINCS LEHETŐSÉG VISSZAJEGYZÉSRE
Ha a törölt haszonélvezettel érintett ingatlanon 2018. március 6. napját megelőzően tulajdonosváltozás állt be, vagy amennyiben ezen időpontot megelőzően a törölt haszonélvezettel érintett ingatlanon újabb haszonélvezeti jog került alapításra, a visszajegyzésre nincs lehetőség. Ugyancsak nem lehet visszajegyezni a haszonélvezeti jogot, ha az érintett ingatlant kisajátították, vagy tulajdonjogát kisajátítást pótló adásvételi szerződéssel átruházták.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
SZABADSÁG MEGVÁLTÁS
Alapvető fontosságú, hogy a szabadságot fő szabály szerint nem lehet megváltani, a törvényben meghatározott minimális szabadságot a munkáltatónak ki kell adnia a munkavállalója részére. A munkaviszony megszűnésekor azonban, ha a munkáltató az arányos szabadságot a munkavállaónak nem adta ki, azt meg kell váltania.
SZABADSÁG KIADÁSA
A szabadságot – ha lehetséges – mindig az esedékességének évében kell kiadni. Ha azonban munkaviszony év közben október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig kiadhatja a szabadságot. Ha szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül mindig ki kell adni.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
MUNKÁLTATÓI JOGKÖR
Rémálmaiban fordul elő a munkavállalónak, hogy a tengerparti sütkérezés közben jön a telefon és meg kell szakítania a pihenését. Lehetséges ez? Sajnos Igen a válasz.
A munkáltató a munkavállaló által előre bejelentett és megállapodott szabadságának időpontját kivételesen módosíthatja vagy azt kivételesen meg is szakíthatja. A munkáltató azonban kizárólag kivételesen fontos gazdasági érdekből vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja a közölt szabadság időpontját. Ugyanilyen okok kellenek ahhoz, hogy a munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítsa.
Ha a szabadságot a munkáltató megszakítja, és a munkavállalónak vissza kell térnie a munkahelyére, köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit. Ezen túlmenően pedig a ki nem használt (megszakított) szabadságot is ki kell adnia az év során egy későbbi időpontban, az általános szabályok betartásával.
A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – kizárólag a pótszabadságot (20 munkanap alapszabadságon felül járó részt) az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
FŐ SZABÁLY
A termőföld adásvételi szerződéseket fő szabály szerint ki kell függeszteni az illetékes önkormányzatnál és a kifüggesztés ideje alatt a Földforgalmi törvényben megjelölt elővásárlásra jogosultak élhetnek elővásárlási jogukkal.
Ez természetesen kockázatos mind az eladó mind a vevő számára, ezért sokszor felmerül a kérdés, hogy mikor nem kell kifüggeszteni a szerződéseket?
MIKOR NEM KELL KIFÜGGESZTENI A SZERZŐDÉST?
A szerződést akkor nem kell kifüggeszteni, ha nem áll fenn elővásárlási jog a szerződéssel kapcsolatban, nem élhet más elővásárlási jogával. Azokat az eseteket, amikor a kifüggesztés elkerülhető, a Földforgalmi törvény szűk körben határozza meg. Ilyenkor vagy egy bizonyos vevői kör érintett vagy meghatározott célból történik a földszerzés.
SPECIÁLIS VEVŐI KÖR
- Az egyik leggyakoribb eset, hogy a közeli hozzátartozók között kötött adásvételi szerződést nem kell kifüggeszteni.
- Nem kell kifüggeszteni az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött adásvételi szerződést, de kizárólag akkor nem, ha ez a közös tulajdon megszüntetését eredményezi, tehát 1/1 arányú tulajdon jön létre. Egyéb esetekben a szerződés kifüggesztése nem elkerülhető.
-Nem kell kifüggeszteni a szerződést, ha a Magyar Állam a vásárló, vagy a bevett egyház illetve annak belső egyházi jogi személye, de kizárólag akkor, ha temető létesítése vagy bővítése céljából történik a szerzés. Ugyancsak elhagyható a kifüggesztés, ha a vevő a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat és közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljából vásárolja meg a területet, továbbá ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából vásárolja meg.
SPECIÁLIS CÉLOK
-Nem kell kifüggeszteni a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vételi szerződést.
-Elkerülhető a kifüggesztés ha a vétel célja rekreációs célú földszerzés, vagy a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.