Blog


 

Előző heti bejegyzésünkben a 7.cikkely szerinti eljárásról írtunk, amellyel az Európai Unió az alapértékek megsértését szankcionálhatja. Az alapértékekről és az eljárás megindításáról előző bejegyzésünkben olvashatott.

HA NINCS VÁLTOZÁS

Amennyiben a tagállam nem változtat a korábbi politikáján, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni. A tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottságnak a javaslata alapján az Európai Tanács – amennyiben ezzel az Európai Parlament egyet ért – egyhangúan - kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az alapvető értékeket. Ha ez megtörténik, akkor a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, ezek közül az egyik legsúlyosabb, a szavazati jogok felfüggesztése lehet.
Ha a tagállam változtat a politikáján és ennek hatására megváltoznak az eljárás alapjául szolgáló, az uniós értékeket veszélyeztető körülmények, akkor a Tanács visszavonhatja a szankciókat.

BONYOLULT HOSSZADALMAS….

Kijelenthetjük, hogy az eljárás bonyolult, hosszadalmas és nincs kiforrott gyakorlata.

KONKRÉT ESET-MAGYARORSZÁGGAL SZEMBENI ELJÁRÁS

A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által elkészített jelentést az Európa Parlament fogadta el, mely elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, amely nem lehetett kevesebb, mint 367, vagyis az összes képviselőnek eggyel több mint a fele.

Az EP-jelentés felkérte az EU Tanácsát, hogy kezdjen vizsgálatot annak megállapítására, Magyarország valóban súlyosan megsérti-e az uniós alapértékeket. Az első meghallgatások 2019.szeptemberében lezajlottak. Az eljárás jelenleg is folyamatban van.

 

RÖVIDEN AZ ESET

A lakóház a telekhatáron áll és a szomszéd telekről zúdul rá az esővíz, amitől ázik az ingatlan. A lezúduló víz elvezetését csak a szomszéd ingatlanon épített vízelvezetéssel, lehet megoldani. Lehetséges ez?

A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

A hatályos Polgári Törvénykönyv alapján telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése stb. ,céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

TEHÁT…

Amennyiben a vízelvezetést más módon nem lehet megoldani, köteles tűrni a másik ingatlan tulajdonosa, hogy vízelevezés céljából azon az érintett ingatlan használója csatornát stb. létesítsen.

Javaslom elötte mindenképpen a szomszéd ingatlan tulajdonosával és persze ügyvéddel történő egyeztetést, különös tekintettel arra, hogy a szolgalmi jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni!


ALAPVETÉS

Főszabály, hogy a termőföld adásvételi szerződést ki kell függeszteni az illetékes önkormányzatnál abból a célból, hogy a Földforgalmi törvényben megjelölt földművesek elővásárlási jogukkal élhessenek. Ez természetesen a vevő számára kockázatot jelent, hiszen az elővásárlásra jogosultak sorrendjében előbb álló személy „lenyúlhatja” a kiszemelt ingatlant.

Sokszor felmerül a kérdés, mikor lehet elkerülni az adásvételi szerződés kifüggesztését?

MIKOR NEM KELL KIFÜGGESZTENI?

Nem kell kifüggeszteni a termőföld adásvételi szerződést, ha nem áll fenn elővásárlási jog az adott ügyletnél.

MIKOR NEM ÁLL FENN ELŐVÁSÁRLÁSI JOG?

Elővásárlási jog nem áll fenn:
- ha az adásvételt közeli hozzátartozók kötik
- tulajdonostársak kötik és közös tulajdon megszüntetését eredményezi (1/1 arányban a vevő lesz a tulajdonos)
-a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel történik
-a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára vásárolja meg az ingatlant
-rekreációs célú földszerzés történik

A fenti esetekben nem kell kifüggeszteni az adásvételi szerződést.

Minden egyéb esetben azonban az adásvételi szerződés kifüggesztése szükséges és kötelező, ezt a kockázatot a vevőnek vállalnia kell.


MIKOR FELEL A KFT. ÜGYVEZETŐJE A TELJES VAGYONÁVAL?

AMIT MINDEN ÜGYVEZETŐNEK TUDNIA KELL!

A Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft) ügyvezetője főszabály szerint nem felel a társaság tartozásaiért, azért a tagok felelnek a tagi betét erejéig. De ez nem minden esetben van így!

Amikor valaki ügyvezetői megbízást vállal, tisztában kell lennie a tisztséggel vállalt következményekkel is. Ha a társaságnak nincs elég vagyona a hitelezői követelések kiegyenlítésére, akkor a társaság régi és új ügyvezetői nem lehetnek nyugodtak.

MIKOR MERÜLHET FEL AZ ÜGYVEZETŐI MÖGÖTTES FELELŐSSÉG? MELYIK ÜGYVEZETŐ ELLEN?

Ha a társaságnak tartozásai vannak, amit nem tud vagy nem akar teljesíteni, akkor már felmerülhet az ügyvezető mögöttes felelősségének kérdése.

Ha a hitelező a követelése behajtása érdekében felszámolási eljárást indít, akkor megnyílik az út előtte, hogy akár az ügyvezető magánvagyonából hajtsa be a követelését. A hitelezőnek a felszámolással párhuzamosan kell megindítani a pert az ügyvezető, mint magánszemély ellen. Megindíthatja minden olyan ügyvezető ellen, aki a felszámolási eljárást megelőző 3 évben a társaság ügyvezetője volt!

A hitelező vagy az adós nevében a felszámoló a felszámolási eljárás alatt ugyanis keresettel kérheti az illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

2 PERT KELL INDÍTANI

A Hitelezőnek két pert kell indítani a követelése behajtás céljából.
Ezekről bővebben a következő bejegyzésekben olvashat.


A szomszédja hosszú évek óta átjár az ingatlanán és azon keresztül közelíti meg a saját telkét.
Összevesznek...Ezért Ön egy sorompót emel és lezárja a telkét, hogy ne tudjon rajta a szomszéd átjárni.
Megteheti?

TELKI SZOLGALOM

A szomszéd átjárási joga a telki szolgalmak közé tartozik. Ez alapján az egyik ingatlan mindenkori birtokosának joga van ahhoz, hogy a másik ingatlant meghatározott terjedelemben és meghatározott célra használja. Az a telek, amely javára szól a szolgalom az ún. „uralkodó telek”, a másik a „szolgáló telek” .
A telki szolgalom gyakorolható vízelvezetés, pince létesítés, vezeték létesítése céljából, de a leggyakoribb az átjárás céljából alapított ún. útszolgalmi jog.

ÚTSZOLGALOM LÉTREJÖTTE

Az útszolgalmi jog megállapodás hiányában is létrejöhet. Abban az esetben ugyanis, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.

ÁTJÁRÁSI JOG ELBIRTOKLÁSA?

Speciális eset, hogy a telki szolgalmat, az átjárási jogot elbirtoklás útján is megszerezheti az ingatlan birtokosa. A telki szolgalom elbirtoklásához az szükséges, hogy a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa 15 éven át ne tiltakozzon.

MIKOR NEM BESZÉLHETÜNK ELBIRTOKLÁSRÓL?

Vannak olyan esetek, amikor nem lehet elbirtoklással megszerezni az átjárási jogot. Ilyen, ha a másik telek tulajdonosa a használatot szívességből vagy visszavonásig engedte meg.