Blog
Sokan vásárolnak interneten keresztül, de kevesen tudnak arról, hogy az uniós jogszabályok fokozottan védik a fogyasztót internetes vásárláskor. Az Európai Unióban a fogyasztókat megilleti az a jog, hogy az interneten megrendelt, illetve a nem üzletben vásárolt (pl.telefonon vagy csomagküldő szolgálattól, termékbemutatón vásárolt) termékek megvételétől elálljanak a megrendelt áru átvételét követő 14 napon belül. Ezen időn belül a fogyasztó bármilyen okból elállhat a szerződéstől. Fontos kiemelni, hogy ha a vállalkozás az elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, úgy az elállási vagy felmondási idő 12 hónappal meghosszabbodik! Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől a vásárló egyoldalúan elállhat és visszakövetelheti a vételárat. Az elállási jog ilyen széles körű biztosításának indoka, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetősége a vásárlónak a termék megvizsgálására és kipróbálására, továbbá, hogy kizárólag az eladó által egyoldalúan meghatározott információk alapján tudott vásárolni. A kereskedőnek kötelező biztosítani az elállásra egy formanyomtatványt. Vagy ezen kell közölni az elállást vagy egy tartalmilag hasonló nyilatkozatot kell küldeni. Fontos, hogy a fogyasztó az elállást igazolni tudja. A szabályok szerint a kereskedőnek a vásárlástól való elállásról szóló értesítés kézhezvételétől számítva 14 napon belül vissza kell térítenie az áru vételárát, feltéve hogy az áru vagy a visszaküldést igazoló bizonylat hozzá megérkezett. Amennyiben a termék átvételkor a fogyasztó eldönti, hogy nem tetszik a termék, nem megfelelő vagy nincs rá szüksége, nem szabad tovább használni, állagát meg kell óvni, ugyanis a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozik a fogyasztó az eladó felé, és azt meg kell térítene részére, kivéve, ha az eladó az erre vonatkozó kötelezettségéről elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztót. A 14 napos elállási határidő mellett természetesen - amennyiben az áru hibás - a jótállási, szavatossági jogaival a fogyasztó továbbra is élhet. A tizennégy napos gondolkodási idő nem vonatkozik többek között a konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyekre, koncertjegyekre, szobafoglalásokra, rendszeresen házhoz szállított élelmiszerekre és italokra, egyedi megrendelésre készült, egyértelműen a vevő egyedi igényeinek megfelelően előállított termékekre, lezárt adathordozókra (például DVD-k), amelyeket átvételkor a fogyasztó felbontott.
A válaszunk természetesen az, hogy köt minket az ügyvédi titoktartási kötelezettség, tehát nem kell tartania az ügyfélnek attól, hogy a kapott információkat továbbadjuk. A megbízást csak úgy tudjuk megfelelő szakmai színvonalon és eredményesen ellátni, ha az ügyfelek bíznak bennünk és megosztják velünk az ügyben rendelkezésükre álló minden valós információt. Ezt nyugodtan megtehetik, mert az ügyvéd felelősséggel tartozik az ügyfelek személyes adatainak védelméért, illetve a tudomására jutott ügyvédi titkokat köteles megőrizni. Az ügyvédet ugyanis titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről ügyvédi hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és az ügyvéd birtokában levő minden iratra is. Az ügyvédi titokkör tág, egyaránt magába foglalja a megbízó személyes adatait, üzleti titkait, üzleti kapcsolatait, vállalkozása jövedelmi viszonyait, pénzügyi helyzetét, bank-, vagy adótitok körébe tartozó adatokat, családjogi és személyállapottal kapcsolatos ügyekben az ügyfél családi kapcsolataira, egészségi állapotára vonatkozó tényeket is. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség független az ügyvédi megbízástól. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettségnek nem feltétele, hogy az ügyfél az ügyvédnek megbízást adjon, már egy tanácsadás után is terheli az ügyvédet. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség pedig az ügyvédi megbízási szerződés megszűnése után is terheli az ügyvédet. Az ügyvédi titoktartás az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat az ügyvéd tevékenységét vizsgáló hatóságok előtt is védi. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédnél végzett hatósági vizsgálat (pl. nyomozóhatósági házkutatás, adóellenőrzés) során a hatóság nem jogosult ezen adatokat megismerni, sőt, az ügyvédnek kifejezett kötelessége az ügyvédi titok hatóságok előtti védelme. Az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettség alól kizárólag a megbízó adhat felmentést! Az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem csak az ügyvédet személyesen terheli, hanem kiterjed az ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottaira (ügyvédjelöltek, ügyviteli alkalmazottak), az ügyvédi szervekre, ezek tisztviselőire és alkalmazottaira is, ideértve a kötelezettség fentebb tárgyalt keletkezésére és megszűnésére is. A titoksértő ügyvéddel szemben az illetékes ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A kamara fegyelmi tanácsa, ha az ügyvéd felelősségét megállapítja, vele szemben fegyelmi büntetést alkalmaz, ami lehet pénzbüntetés, de súlyosabb esetben a kamarából való kizárás is. Az ügyvédet a szakmai szervezettel szembeni etikai felelősségen túl anyagi és büntetőjogi felelősség is terheli. Ez azt jelenti, hogy a titoktartási kötelezettségét megszegő ügyvédtől a polgári jog általános szabályai szerint vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelhető. Szóval, minden, ami az ügyfél részéről elhangzik, vagy az üggyel kapcsolatban tudomásunkra jut, „az köztünk marad.”
A hatályos Földforgalmi törvény rendelkezései alapján első sorban földművesek vásárolhatnak ma Magyarországon termőföldet. A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.tv. szerint földműves: "Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi." A termőföld vásárlás előtt álló földműves számára a legfontosabb, hogy először a földműves nyilvántartásba vételét kell kérnie a földhivataltól. Az adásvételi szerződést csak akkor lehet megkötni, ha a földműves nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik. Az adásvételi szerződés megkötése előtt irodánk részletesen tájékoztatja, milyen képzettséget fogad el a földhivatal, illetve milyen egyéb lehetőségei vannak a leendő termőföld vásárlónak ahhoz, hogy a nyilvántartásba vétel megtörténjen.
Tapasztalatunk, hogy érdemes már a lakás illetve lakóház adásvétel megkötése előtt ügyvéddel konzultálni. Sokszor fordulnak hozzánk ügyfelek, hogy kifizették a „foglalót” vagy vételárrészletet egy a felek által aláírt előszerződéshez hasonló „megállapodás” alapján.
Mikor áttanulmányozzuk, kiderül, hogy sok jogi probléma merül fel és sok kérdésben nem állapodtak meg a felek és e nélkül fizette ki a vevői oldal a foglalót. A lakás adásvétel sok buktatót rejt magában és itt is igaz, hogy az ördög a részletekben rejlik. Nem csak a vételár a lényeg, hanem sok más momentum, ami az adásvételt befolyásolhatja. Minden fél érdekét az szolgálja a legjobban, ha a hatályos jogszabályoknak megfelelő adásvételi szerződés vagy előszerződés megkötésével egyidejűleg történik a foglaló kifizetése mivel így minden lényeges körülményről rendelkezhetnek a felek szerződésben és egy estleges későbbi jogvitát elkerülhetnek.
Alapvető fontosságú természetesen a tulajdoni lap ismerete, ki az ingatlan tulajdonosa illetve milyen terhek találhatók rajta. Amennyiben terhelt az ingatlan, már felveti az újabb kérdést, milyen módon, milyen határidő alatt ki és miből tehermentesíti. Apróságnak tűnik, de sok időt takaríthatnak meg a felek, ha az ügyvéd a szerződésbe foglalja ki és mikor nyújtja be a végtörlesztési kérelmet. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha a vevő is hitelből vásárolja az ingatlant és az adásvételi szerződésnek a hitelező bank követelményeinek is meg kell felelnie, különben az nem folyósítja a hitelt. Emellett természetesen a feleknek meg kell állapodniuk a birtokba adás időpontjában, a közüzemi terhek viselésében, közüzemi órák átírásában, az esetlegesen a lakóingatlanban maradó ingóságok árában stb is. Kiemelendő, hogy mind az eladó mind a vevői oldal tisztában legyen a szerződés járulékos költségeivel, a fizetendő adó és illeték összegével is. Filozófiánk, hogy irodánk még a szerződés megkötése előtt igyekszik a felekkel a szerződéskötés lényeges elemeit és jogkövetkezményeit tisztázni. Célunk, hogy a szerződés megkötése után ügyfeleinek úgy távozzanak, hogy ne maradjon kérdés senkiben a jogügylettel kapcsolatban.
A 2015. január 1-től életbe lépő új előírásokat minden, Magyarország területén kötött új hitel esetében alkalmazni kell. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjárműhitel, stb.). A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be. A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató nem haladhatja meg az 50%-ot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60%-ot. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők. Az euroban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan – egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva – sokkal szigorúbb JTM korlátok kerültek előírásra: 25% és 10%, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30% és 15%. Ezen korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása.