Blog
A végrehajtási eljárásban a legtöbb bevétel az adós vagyonelemei közül az ingatlan árveréséből folyhat be. Ezért senkinek sem mindegy, mekkora lesz az árverésre kerülő ingatlan becsértéke. A lefoglalt ingatlan becsértékét mindig a végrehajtó állapítja meg, mégpedig a polgármesteri hivatal által kiadott adó és értékbizonyítvány alapján. Ezt mind az adós, mind a végrehajtást kérő megkifogásolhatja és kérheti a becsérték igazságügyi szakértő általi megállapítását. Az igazságügyi szakértő díját mindig annak kell előlegezni és fizetni, aki a becsértéket megkifogásolta. A szakértő természetesen megtekinti az ingatlant és összehasonlító adatok és az ingatlan paramétereinek figyelembe vételével megállapítja az ingatlan fogalmi értékét, majd a szakértői vélemény alapján végső soron a bíróság állapítja meg a végleges becsértéket. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a becsérték nem az a minimum ár, amin elárverezhető az ingatlan, hanem mintegy kiindulópontként szolgál. Az ingatlan végső soron annak jellegétől egyéb körülményektől függően minimum a becsérték 50% vagy 70%-ának megfelelő vételáron árverezhető el, de természetesen akár a becsértéknél magasabb vételáron is elkelhet.
Amennyiben osztatlan közös termőföldben van tulajdon része és azt maga használni kívánja vagy akár használatba adni, illetve ilyen területben földet szeretne vásárolni vagy azt haszonbérbe venni, abban az esetben az új Földforgalmi törvény nem könnyítette meg a dolgát. A tulajdonostársak kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő mértékű területek elhelyezkedését kijelölni, a használati rendben megállapodni ún. használati megosztásról szóló megállapodásban. A használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát, vagy ha azt a tulajdonostársak határozatlan időre hozták létre, akkor ennek tényét. A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő mértékű terület is kijelölhető, ha a tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő mértékű területet közülük valamelyik tulajdonostárs használja vagy annak használatát harmadik személy részére kívánják átengedni. A használati megosztásról szóló megállapodás a használati rendet ábrázoló térképi kimutatással együtt érvényes, melyben jelölni kell az egyes tulajdonostársak részére kijelölt területet. Amennyiben egy tulajdontárs nem elérhető, lehetőséget ad törvény meghatározott feltételek teljesítése mellett, a megállapodás más módon történő közlésére is, nem kötelező mindenkinek aláírnia azt. Osztatlan közös tulajdonban álló termőföldnél, tehát minden más hasznosítás alapja a használati rend kialakítása, ezt követően kerülhet sor a területen belül más részének hasznosítására vagy harmadik személy által történő használatára is!
A követelés behajtása nem ér véget egy jogerős bírósági határozattal vagy akár a végrehajtási záradék kiállításával. Ahhoz, hogy a követelést az adóstól behajtsuk, a végrehajtó eljárásának is fontos szerepe van. A végrehajtó foglal az adósnál, inkasszálja a bankszámláját, tiltja a fizetését, árverezi ingóit és ingatlanait. Amennyiben ez nagyon lassan történik - akár évek alatt- annak az az eredménye, hogy a követelés és járulékainak az összege napról- napra nő, a teljes követelés behajtásának a lehetősége arányosan csökken. Felhívom a figyelmet arra, hogy a végrehajtónak bizonyos eljárási cselekmények elvégzésére meghatározott idő áll rendelkezésére, melynek betartása tőle számon kérhető. Emellett bizonyos más szabályokat, pl. a fokozatosság elvét is be kell tartania. Tehát nem kérhetjük számon a végrehajtótól, hogy a végrehajtás megindulása után azonnal miért nem árverezi az adós házát, de azt már igen, hogy az adós ingatlanaira miért nem jegyezte rá fél év után sem a végrehajtási jogot vagy miért nem keresett munkáltatót, inkasszálható bankszámlát. Érdemes azt is figyelni, hogy a végrehajtást kérő kért-e valamilyen eljárási cselekményt, mert bizonyos cselekményeket - pl. árverés - csak a végrehajtást kérő kérésére tűznek ki. Ha ő nem kéri, a végrehajtó magától nem intézkedhet. Nehéz elfogadni, de ezekben az esetekben a végrehajtást kérő is felelős az eljárás megakadásáért. Amennyiben azt látjuk, hogy a végrehajtó nem tartja be a törvényes határidőket és felhívásra is késlekedik az eljárási cselekményekkel, akkor lehetőség van végrehajtási kifogást benyújtani és kérni a bíróságtól, hogy hiányolt eljárási cselekményeket tegye meg. A végrehajtó mulasztása esetén végső soron a bíróság az őt megillető munkadíjat is csökkentheti. Részletesebb tájékoztatást kaphat irodánktól: www.drgaiderne.hu
Megszűnt jogintézményről van szó, de sajnos sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a hatályos Földforgalmi törvény értelmében haszonkölcsön szerződés nem köthető és a megkötött haszonkölcsön szerződések megszűntek 2014.12.31. napján. Tehát haszonkölcsön szerződés már nem köthető és a Földforgalmi tv. hatályba lépése - 2013. december 15. - előtt megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis, a hatályba lépéskor fennálló, akár határozatlan időre akár határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződések 2014. december 31-én megszűntek. Akinek haszonkölcsön szerződése volt és ez alapján fennálló földhasználati joga került bejegyzésre, annak sürgősen intézkednie kell!! A földhasználó a földet ingyen csak osztatlan tulajdonban álló terület esetén a tulajdonostársak között fennálló földhasználati megállapodás alapján használhatja. Amennyiben nem ez az eset áll fenn, haszonbérleti szerződést köthet, melyet a vonatkozó szabályok alapján ki kell függeszteni az illetékes polgármesteri hivatalnál. A földhasználó csak ez után tudja a földhasználati jogát bejegyeztetni. (Természetesen a földhasználónak a Földforgalmi Törvényben foglalt egyéb feltételeknek is meg kell felelnie.) Különösen sürgető az intézkedés azoknál, akik a földhasználat alapján terület alapú európai uniós támogatást is igényelnek, hiszen ebben az esetben alapvető feltétel a földhasználati jog bejegyzése és amennyiben ez törlésre kerül a támogatási összeg kifizetésének visszatartását is maga után vonhatja.
A gyakran elhangzó kérdésre a válasz összetett. Mindenekelőtt meghatározó az, milyen bírósági eljárásban jött idézés és milyen perbeli pozícióban kaptam azt. (peres fél, tanú szakértő stb.) Általánosságban elmondható, hogy az idézés elmulasztásának mindig van jogkövetkezménye. Büntető eljárás esetén az idézést elmulasztó vádlott és tanú elővezetése rendelhető el, melynek meglehetősen komoly költségeit az elővezetendő személy köteles viselni, a tanú rendbírsággal sújtható. A vádlottal szemben a bíróság megítélése szerint külnböző kényszerintézekedések, végső soron előzetes letartóztatás is elrendelhető. Polgári perben az idézés ellenére meg nem jelenő tanú szintén bírságra illetőleg elővezetsére számíthat. Emellett a mulasztása folytán feleslegesen felmerült költségek megtérítésére is kötelezhető. A peres fél mulasztása egyéb feltételek fennállása mellett a perbeli pozíciótól függően (alperesi, felpresi) az eljárás megszűnését, szünetelését illetve az alperes marasztalását is maga után vonhatja. Összegezve tehát megjegyzendő, hogy a bíróság idézése nem játék, a megjelenés állampolgári kötelezettség. Amennyiben az idézésre bármely oknál fogva nem tudunk megjelenni, úgy azt a lehető legrövidebb időn belül jelezni kell az idézést kibocsátó bíróság felé, ezzel előreláthatólag elkerülhetők a fentebb megjelölt következmények. Ha távolmaradásunkat előzetesen nem tudjuk kimenteni, úgy a jogszabályok adta határidőn belül éljünk igazolási kérelemmel. Megjegyzendő azonban, hogy az ún. kimentési oknak alaposnak kell lennie, a hatóságok azokat rendszerint méltányosan bírálják el, de mindent természetesen nem fogadnak el. Az eljárási törvények szinte minden eljárási pozícióban biztosítanak lehetőséget a személyes megjelenés kiváltására, pl.írásbeli vallomástételre, melyről az idézést kibocsátó bíróságtól kérhető tájékoztatás. Az idézést tehát mindig vegyük komolyan és olvassuk el alaposan, hiszen az mindig tartalmaz tájékoztatást jogainkról, kötelezettségeinkről és azok megszegésének lehetséges következményeiről.