Blog


A szomszédja hosszú évek óta átjár az ingatlanán és azon keresztül közelíti meg a saját telkét.
Összevesznek...Ezért Ön egy sorompót emel és lezárja a telkét, hogy ne tudjon rajta a szomszéd átjárni.
Megteheti?

TELKI SZOLGALOM

A szomszéd átjárási joga a telki szolgalmak közé tartozik. Ez alapján az egyik ingatlan mindenkori birtokosának joga van ahhoz, hogy a másik ingatlant meghatározott terjedelemben és meghatározott célra használja. Az a telek, amely javára szól a szolgalom az ún. „uralkodó telek”, a másik a „szolgáló telek” .
A telki szolgalom gyakorolható vízelvezetés, pince létesítés, vezeték létesítése céljából, de a leggyakoribb az átjárás céljából alapított ún. útszolgalmi jog.

ÚTSZOLGALOM LÉTREJÖTTE

Az útszolgalmi jog megállapodás hiányában is létrejöhet. Abban az esetben ugyanis, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.

ÁTJÁRÁSI JOG ELBIRTOKLÁSA?

Speciális eset, hogy a telki szolgalmat, az átjárási jogot elbirtoklás útján is megszerezheti az ingatlan birtokosa. A telki szolgalom elbirtoklásához az szükséges, hogy a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa 15 éven át ne tiltakozzon.

MIKOR NEM BESZÉLHETÜNK ELBIRTOKLÁSRÓL?

Vannak olyan esetek, amikor nem lehet elbirtoklással megszerezni az átjárási jogot. Ilyen, ha a másik telek tulajdonosa a használatot szívességből vagy visszavonásig engedte meg.


 

Sokan nem bíznak az ügyvédjükben és amikor megkeresik jogi tanácsadásra vagy akár megbízást adnak részére, nem mondják el az ügyről a teljes igazságot. Elhallgatnak dolgokat, vagy megmásítanak. Tartanak attól, hogy az átadott információt az ügyvéd továbbadja.

De továbbadhatja?

Fő szabály szerint nem, mert köti az ügyvédi titok! Az ügyvédi titoktartási kötelezettség ugyanis az ügyfél és ügyvéd közti bizalom alappillére.

MI AZ AZ ÜGYVÉDI TITOK?

Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is
A definíció az ügyvédi titok tág körét öleli fel, nem csak azon információkra vonatkozik, amelyekről az ügyvéd közvetlenül az ügyfelétől szerzett tudomást, hanem amit az iratokban olvasott vagy amelyek nem tartoznak közvetlenül a megbízás tárgyához.

MEGHALLGATHATJÁK A HATÓSÁGOK AZ ÜGYVÉDI TITOKRÓL AZ ÜGYVÉDET?

Nem! Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni. Ez alól egy kivétel van, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól.

A büntetőeljárásban védőként eljáró ügyvéd azonban akkor sem nyilatkozhat ügyvédi titokról, ha a védence felmentette a titoktartás alól. A védőként megismert ügyvédi titokról való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható.

A következő bejegyzésben megismerhetjük, meddig él a titoktartási kötelezettség illetve mikor nem áll fenn.

 

Bizonyításnak nem csak perben lehet helye. Sőt, bizonyos esetekben kifejezetten célszerű, ha a peres eljárást megelőzően, közjegyzői nem peres eljárásban, előzetes bizonyítási eljárásban történik. A leggyakoribb ilyen esetek, amikor a bizonyítékok megsemmisülhetnek, megrongálódhatnak, vagy azok rögzítésének jelentősége van.

CÉLJA

A közjegyzői nem peres eljárásban beszerzett bizonyítékok egy későbbi perben felhasználhatóak, illetve a peres eljárást is megelőzhetik. Ennek eredményeként ugyanis a kérelmező mérlegelheti, megindítja-e a költséges peres eljárást, illetve a nem peres eljárás eredménye a felek közötti egyezség létrehozását is elősegítheti.
Az előzetes nem peres eljárásban készült szakvélemény ugyanolyan bizonyítási eszköz, mint a perben kirendelt szakértő véleménye, illetve a szemléről, tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv közokiratnak számít.

KONKRÉTAN MIKOR?

Előzetes bizonyítást vagy igazságügyi szakértő kirendelését lehet lehet kérni, ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik, vagy a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna. Ugyancsak lehet kérni előzetes bizonyítást, ha az a per ésszerű időn belül történő befejezését elősegíti, vagy a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi.

PÉLDÁUL?

A korábbi bejegyzésben érintett vadkár megállapítása iránti eljárásban kifejezetten gyakori és célszerű igazságügyi szakértő kirendelését kérni közjegyző előtt előzetes bizonyítás keretében, hiszen a vadkárral érintett terület a vetés növekedésével változik. Ezért a vadkár gyors megállapítása kiemelkedően fontos. Ugyancsak gyakori ingatlan forgalmi értékének, használati díjának stb. megállapítása céljából az eljárást kezdeményezni vagy a világhálón megjelent adatok rögzítése céljából


ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐK 50%-OS KEDVEZMÉNYE...

ÁLTALÁNOS ILLETÉK

Lakás, lakóház vásárlásakor, ha nem állnak fenn az illeték kedvezmény vagy mentesség igénybevételére vonatkozó feltételek, a lakás forgalmi értéke 4%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

KIT ILLET?

Speciális helyzetben vannak az illetékkötelezettség keletkezésekor 35. életévüket be nem töltött fiatalok. Ők az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosultak, amennyiben az első lakástulajdonukat szerzik meg.

MILYEN ÉRTÉKŰ INGATLANNÁL?

A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15.000.000 Forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

KI MINŐSÜL ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐNEK?

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.

A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

KI NEM ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐ?

Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény tehát csak egyszer vehető igénybe!


Tavasszal nem csak a gazdálkodóknak, de a zártkertek tulajdonosainak is nagy problémát okoz, ha a vadak által túrással, rágással, taposással okozott kárral találkoznak. Ennek mértéke tetemes lehet. A kár leginkább a mezőgazdasági termelőket érinti, azonban a kiskertek, zártkertek tulajdonosai is nagy kárt szenvedhetnek.

A VADKÁR FOGALMA

Vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot, természetes önfenntartási értéket meghaladó része.

KI TÉRÍTI MEG?

A vadak által okozott kárt a vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni. Ez alapvetően az érintett, vadásztársaság.

A LEGFONTOSABB: HATÁRIDŐBEN TÖRTÉNŐ BEJELENTÉS!!!

A legfontosabb a károsult részéről az, hogy a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt mindig a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.
Mezőgazdasági vadkárt a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
1. őszi gabona: október 1. - július 31.;
2. tavaszi gabona: április 1. - augusztus 31.;
3. kukorica: április 15. - november 15.;
4. burgonya: április 15. - október 15.;
5. napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30.;
6. borsó: március 1. - augusztus 30.;
7. szőlő, gyümölcsös: egész évben.

Az időben történő bejelentés az első, de nélkülözhetetlen lépés a vadkár iránti igény érvényesítéséhez. Annak megállapítása ezt követően gyors és jogilag részletesen szabályozott, soron kívül eljárásban történik.

Irodánk jelentős tapasztalattal bír vadkár ügyek intézésében. Ha Ön is károsult, forduljon bizalommal hozzánk!