Blog


Bizonyításnak nem csak perben lehet helye. Sőt, bizonyos esetekben kifejezetten célszerű, ha a peres eljárást megelőzően, közjegyzői nem peres eljárásban, előzetes bizonyítási eljárásban történik. A leggyakoribb ilyen esetek, amikor a bizonyítékok megsemmisülhetnek, megrongálódhatnak, vagy azok rögzítésének jelentősége van.

CÉLJA

A közjegyzői nem peres eljárásban beszerzett bizonyítékok egy későbbi perben felhasználhatóak, illetve a peres eljárást is megelőzhetik. Ennek eredményeként ugyanis a kérelmező mérlegelheti, megindítja-e a költséges peres eljárást, illetve a nem peres eljárás eredménye a felek közötti egyezség létrehozását is elősegítheti.
Az előzetes nem peres eljárásban készült szakvélemény ugyanolyan bizonyítási eszköz, mint a perben kirendelt szakértő véleménye, illetve a szemléről, tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv közokiratnak számít.

KONKRÉTAN MIKOR?

Előzetes bizonyítást vagy igazságügyi szakértő kirendelését lehet lehet kérni, ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik, vagy a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna. Ugyancsak lehet kérni előzetes bizonyítást, ha az a per ésszerű időn belül történő befejezését elősegíti, vagy a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi.

PÉLDÁUL?

A korábbi bejegyzésben érintett vadkár megállapítása iránti eljárásban kifejezetten gyakori és célszerű igazságügyi szakértő kirendelését kérni közjegyző előtt előzetes bizonyítás keretében, hiszen a vadkárral érintett terület a vetés növekedésével változik. Ezért a vadkár gyors megállapítása kiemelkedően fontos. Ugyancsak gyakori ingatlan forgalmi értékének, használati díjának stb. megállapítása céljából az eljárást kezdeményezni vagy a világhálón megjelent adatok rögzítése céljából


ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐK 50%-OS KEDVEZMÉNYE...

ÁLTALÁNOS ILLETÉK

Lakás, lakóház vásárlásakor, ha nem állnak fenn az illeték kedvezmény vagy mentesség igénybevételére vonatkozó feltételek, a lakás forgalmi értéke 4%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

KIT ILLET?

Speciális helyzetben vannak az illetékkötelezettség keletkezésekor 35. életévüket be nem töltött fiatalok. Ők az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosultak, amennyiben az első lakástulajdonukat szerzik meg.

MILYEN ÉRTÉKŰ INGATLANNÁL?

A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15.000.000 Forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

KI MINŐSÜL ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐNEK?

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.

A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

KI NEM ELSŐ LAKÁSTULAJDONT SZERZŐ?

Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény tehát csak egyszer vehető igénybe!


Tavasszal nem csak a gazdálkodóknak, de a zártkertek tulajdonosainak is nagy problémát okoz, ha a vadak által túrással, rágással, taposással okozott kárral találkoznak. Ennek mértéke tetemes lehet. A kár leginkább a mezőgazdasági termelőket érinti, azonban a kiskertek, zártkertek tulajdonosai is nagy kárt szenvedhetnek.

A VADKÁR FOGALMA

Vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot, természetes önfenntartási értéket meghaladó része.

KI TÉRÍTI MEG?

A vadak által okozott kárt a vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni. Ez alapvetően az érintett, vadásztársaság.

A LEGFONTOSABB: HATÁRIDŐBEN TÖRTÉNŐ BEJELENTÉS!!!

A legfontosabb a károsult részéről az, hogy a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt mindig a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.
Mezőgazdasági vadkárt a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
1. őszi gabona: október 1. - július 31.;
2. tavaszi gabona: április 1. - augusztus 31.;
3. kukorica: április 15. - november 15.;
4. burgonya: április 15. - október 15.;
5. napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30.;
6. borsó: március 1. - augusztus 30.;
7. szőlő, gyümölcsös: egész évben.

Az időben történő bejelentés az első, de nélkülözhetetlen lépés a vadkár iránti igény érvényesítéséhez. Annak megállapítása ezt követően gyors és jogilag részletesen szabályozott, soron kívül eljárásban történik.

Irodánk jelentős tapasztalattal bír vadkár ügyek intézésében. Ha Ön is károsult, forduljon bizalommal hozzánk!


Amennyiben egy magánszemély ingatlant és/vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot átruház, az ebből származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni. A jövedelem után pedig személyi jövedelemadó fizetésére köteles.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény ugyanakkor több kivételt is megállapít, amikor nem kell adózni, vagy kevesebb adót kell fizetni.

Most csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor az adó mértéke a tulajdonlással eltelt idő függvénye.

ELTÉRŐ AZ ADÓ MÉRTÉKE INGATLAN TÍPUSONKÉNT?

Sokan gondolják még ma is, hogy másképpen adózik az ingatlan eladás, ha lakó és másként ha nem lakóingatlan az adásvétel tárgya. 2016.december 31-ig történt értékesítés esetén a tulajdonban tartás időszakára tekintettel alkalmazható csökkentés mértéke valóban eltért a lakóingatlanként és a nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanok esetén.
2017. január 1-jétől azonban megszűnt a lakó- és nem lakó ingatlanok közötti megkülönböztetés.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

A hatályos szabályozás szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni. 
A ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a vételár Szja.tv. szerinti tételekkel csökkentett összegének: (adóalap)
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.


Amennyiben egy magánszemély ingatlant és/vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot átruház, az ebből származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni. A jövedelem után pedig személyi jövedelemadó fizetésére köteles.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény ugyanakkor több kivételt is megállapít, amikor nem kell adózni, vagy kevesebb adót kell fizetni.

Most csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor az adó mértéke a tulajdonlással eltelt idő függvénye.

ELTÉRŐ AZ ADÓ MÉRTÉKE INGATLAN TÍPUSONKÉNT?

Sokan gondolják még ma is, hogy másképpen adózik az ingatlan eladás, ha lakó és másként ha nem lakóingatlan az adásvétel tárgya. 2016.december 31-ig történt értékesítés esetén a tulajdonban tartás időszakára tekintettel alkalmazható csökkentés mértéke valóban eltért a lakóingatlanként és a nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanok esetén.
2017. január 1-jétől azonban megszűnt a lakó- és nem lakó ingatlanok közötti megkülönböztetés.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

A hatályos szabályozás szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni. 
A ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a vételár Szja.tv. szerinti tételekkel csökkentett összegének: (adóalap)
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.