Blog


Megszűnt jogintézményről van szó, de sajnos sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a hatályos Földforgalmi törvény értelmében haszonkölcsön szerződés nem köthető és a megkötött haszonkölcsön szerződések megszűntek 2014.12.31. napján. Tehát haszonkölcsön szerződés már nem köthető és a Földforgalmi tv. hatályba lépése - 2013. december 15. - előtt megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis, a hatályba lépéskor fennálló, akár határozatlan időre akár határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződések 2014. december 31-én megszűntek. Akinek haszonkölcsön szerződése volt és ez alapján fennálló földhasználati joga került bejegyzésre, annak sürgősen intézkednie kell!! A földhasználó a földet ingyen csak osztatlan tulajdonban álló terület esetén a tulajdonostársak között fennálló földhasználati megállapodás alapján használhatja. Amennyiben nem ez az eset áll fenn, haszonbérleti szerződést köthet, melyet a vonatkozó szabályok alapján ki kell függeszteni az illetékes polgármesteri hivatalnál. A földhasználó csak ez után tudja a földhasználati jogát bejegyeztetni. (Természetesen a földhasználónak a Földforgalmi Törvényben foglalt egyéb feltételeknek is meg kell felelnie.) Különösen sürgető az intézkedés azoknál, akik a földhasználat alapján terület alapú európai uniós támogatást is igényelnek, hiszen ebben az esetben alapvető feltétel a földhasználati jog bejegyzése és amennyiben ez törlésre kerül a támogatási összeg kifizetésének visszatartását is maga után vonhatja.


A gyakran elhangzó kérdésre a válasz összetett. Mindenekelőtt meghatározó az, milyen bírósági eljárásban jött idézés és milyen perbeli pozícióban kaptam azt. (peres fél, tanú szakértő stb.) Általánosságban elmondható, hogy az idézés elmulasztásának mindig van jogkövetkezménye. Büntető eljárás esetén az idézést elmulasztó vádlott és tanú elővezetése rendelhető el, melynek meglehetősen komoly költségeit az elővezetendő személy köteles viselni, a tanú rendbírsággal sújtható. A vádlottal szemben a bíróság megítélése szerint külnböző kényszerintézekedések, végső soron előzetes letartóztatás is elrendelhető. Polgári perben az idézés ellenére meg nem jelenő tanú szintén bírságra illetőleg elővezetsére számíthat. Emellett a mulasztása folytán feleslegesen felmerült költségek megtérítésére is kötelezhető. A peres fél mulasztása egyéb feltételek fennállása mellett a perbeli pozíciótól függően (alperesi, felpresi) az eljárás megszűnését, szünetelését illetve az alperes marasztalását is maga után vonhatja. Összegezve tehát megjegyzendő, hogy a bíróság idézése nem játék, a megjelenés állampolgári kötelezettség. Amennyiben az idézésre bármely oknál fogva nem tudunk megjelenni, úgy azt a lehető legrövidebb időn belül jelezni kell az idézést kibocsátó bíróság felé, ezzel előreláthatólag elkerülhetők a fentebb megjelölt következmények. Ha távolmaradásunkat előzetesen nem tudjuk kimenteni, úgy a jogszabályok adta határidőn belül éljünk igazolási kérelemmel. Megjegyzendő azonban, hogy az ún. kimentési oknak alaposnak kell lennie, a hatóságok azokat rendszerint méltányosan bírálják el, de mindent természetesen nem fogadnak el. Az eljárási törvények szinte minden eljárási pozícióban biztosítanak lehetőséget a személyes megjelenés kiváltására, pl.írásbeli vallomástételre, melyről az idézést kibocsátó bíróságtól kérhető tájékoztatás. Az idézést tehát mindig vegyük komolyan és olvassuk el alaposan, hiszen az mindig tartalmaz tájékoztatást jogainkról, kötelezettségeinkről és azok megszegésének lehetséges következményeiről.


Sokan vásárolnak interneten keresztül, de kevesen tudnak arról, hogy az uniós jogszabályok fokozottan védik a fogyasztót internetes vásárláskor. Az Európai Unióban a fogyasztókat megilleti az a jog, hogy az interneten megrendelt, illetve a nem üzletben vásárolt (pl.telefonon vagy csomagküldő szolgálattól, termékbemutatón vásárolt) termékek megvételétől elálljanak a megrendelt áru átvételét követő 14 napon belül. Ezen időn belül a fogyasztó bármilyen okból elállhat a szerződéstől. Fontos kiemelni, hogy ha a vállalkozás az elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, úgy az elállási vagy felmondási idő 12 hónappal meghosszabbodik! Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől a vásárló egyoldalúan elállhat és visszakövetelheti a vételárat. Az elállási jog ilyen széles körű biztosításának indoka, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetősége a vásárlónak a termék megvizsgálására és kipróbálására, továbbá, hogy kizárólag az eladó által egyoldalúan meghatározott információk alapján tudott vásárolni. A kereskedőnek kötelező biztosítani az elállásra egy formanyomtatványt. Vagy ezen kell közölni az elállást vagy egy tartalmilag hasonló nyilatkozatot kell küldeni. Fontos, hogy a fogyasztó az elállást igazolni tudja. A szabályok szerint a kereskedőnek a vásárlástól való elállásról szóló értesítés kézhezvételétől számítva 14 napon belül vissza kell térítenie az áru vételárát, feltéve hogy az áru vagy a visszaküldést igazoló bizonylat hozzá megérkezett. Amennyiben a termék átvételkor a fogyasztó eldönti, hogy nem tetszik a termék, nem megfelelő vagy nincs rá szüksége, nem szabad tovább használni, állagát meg kell óvni, ugyanis a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozik a fogyasztó az eladó felé, és azt meg kell térítene részére, kivéve, ha az eladó az erre vonatkozó kötelezettségéről elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztót. A 14 napos elállási határidő mellett természetesen - amennyiben az áru hibás - a jótállási, szavatossági jogaival a fogyasztó továbbra is élhet. A tizennégy napos gondolkodási idő nem vonatkozik többek között a konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyekre, koncertjegyekre, szobafoglalásokra, rendszeresen házhoz szállított élelmiszerekre és italokra, egyedi megrendelésre készült, egyértelműen a vevő egyedi igényeinek megfelelően előállított termékekre, lezárt adathordozókra (például DVD-k), amelyeket átvételkor a fogyasztó felbontott.


A válaszunk természetesen az, hogy köt minket az ügyvédi titoktartási kötelezettség, tehát nem kell tartania az ügyfélnek attól, hogy a kapott információkat továbbadjuk. A megbízást csak úgy tudjuk megfelelő szakmai színvonalon és eredményesen ellátni, ha az ügyfelek bíznak bennünk és megosztják velünk az ügyben rendelkezésükre álló minden valós információt. Ezt nyugodtan megtehetik, mert az ügyvéd felelősséggel tartozik az ügyfelek személyes adatainak védelméért, illetve a tudomására jutott ügyvédi titkokat köteles megőrizni. Az ügyvédet ugyanis titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről ügyvédi hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és az ügyvéd birtokában levő minden iratra is. Az ügyvédi titokkör tág, egyaránt magába foglalja a megbízó személyes adatait, üzleti titkait, üzleti kapcsolatait, vállalkozása jövedelmi viszonyait, pénzügyi helyzetét, bank-, vagy adótitok körébe tartozó adatokat, családjogi és személyállapottal kapcsolatos ügyekben az ügyfél családi kapcsolataira, egészségi állapotára vonatkozó tényeket is. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség független az ügyvédi megbízástól. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettségnek nem feltétele, hogy az ügyfél az ügyvédnek megbízást adjon, már egy tanácsadás után is terheli az ügyvédet. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség pedig az ügyvédi megbízási szerződés megszűnése után is terheli az ügyvédet. Az ügyvédi titoktartás az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat az ügyvéd tevékenységét vizsgáló hatóságok előtt is védi. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédnél végzett hatósági vizsgálat (pl. nyomozóhatósági házkutatás, adóellenőrzés) során a hatóság nem jogosult ezen adatokat megismerni, sőt, az ügyvédnek kifejezett kötelessége az ügyvédi titok hatóságok előtti védelme. Az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettség alól kizárólag a megbízó adhat felmentést! Az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem csak az ügyvédet személyesen terheli, hanem kiterjed az ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottaira (ügyvédjelöltek, ügyviteli alkalmazottak), az ügyvédi szervekre, ezek tisztviselőire és alkalmazottaira is, ideértve a kötelezettség fentebb tárgyalt keletkezésére és megszűnésére is. A titoksértő ügyvéddel szemben az illetékes ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A kamara fegyelmi tanácsa, ha az ügyvéd felelősségét megállapítja, vele szemben fegyelmi büntetést alkalmaz, ami lehet pénzbüntetés, de súlyosabb esetben a kamarából való kizárás is. Az ügyvédet a szakmai szervezettel szembeni etikai felelősségen túl anyagi és büntetőjogi felelősség is terheli. Ez azt jelenti, hogy a titoktartási kötelezettségét megszegő ügyvédtől a polgári jog általános szabályai szerint vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelhető. Szóval, minden, ami az ügyfél részéről elhangzik, vagy az üggyel kapcsolatban tudomásunkra jut, „az köztünk marad.”


A hatályos Földforgalmi törvény rendelkezései alapján első sorban földművesek vásárolhatnak ma Magyarországon termőföldet. A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.tv. szerint földműves: "Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi." A termőföld vásárlás előtt álló földműves számára a legfontosabb, hogy először a földműves nyilvántartásba vételét kell kérnie a földhivataltól. Az adásvételi szerződést csak akkor lehet megkötni, ha a földműves nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik. Az adásvételi szerződés megkötése előtt irodánk részletesen tájékoztatja, milyen képzettséget fogad el a földhivatal, illetve milyen egyéb lehetőségei vannak a leendő termőföld vásárlónak ahhoz, hogy a nyilvántartásba vétel megtörténjen.