Blog


Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit is takar a sajnos egyre többször fontos szerephez jutó két szervezet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és Befektető-védelmi Alap (Beva). Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelme csak a névre szóló betétekre és a bankok által 1997. január 1-jétől kibocsátott értékpapírszerű betéti okiratokra, a banki papírokra vonatkozik, ha utóbbiak névre szólóak. A betétek közül azok minősülnek névre szólónak, amelyeknél a betétes személye az annak elhelyezésekor kapott takarékbetétkönyvből, bank-, illetve folyószámla szerződésből stb. és a hitelintézet nyilvántartásából egyértelműen megállapítható. Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer Euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. Erre a biztosított összegre vonatkozóan az Alap teljes kártérítést nyújt. A Befektető-védelmi Alap (Beva) elsődlegesen a tagjai által végzett letétkezelési szolgáltatást biztosítja, tehát azt, hogy a megvásárolt értékpapír meglegyen a tag által vezetett értékpapírszámlán, ahhoz az ügyfél hozzájusson, arról bármikor rendelkezni tudjon. A Beva-tól azok a befektetők kapnak kártalanítást, akik a Beva tagjával a biztosított befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra. A Beva által nyújtott biztosítás a megbízási, a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint értékpapír- számla és ügyfélszámlavezetési szolgáltatásokra terjed ki. Befektető-védelmi Alap (Beva) védelme kizárólag befektetésekre vonatkozik, ahol a befektetési szolgáltató fizetésképtelenné vált és a bíróság elrendelte ellene a felszámolási eljárás megindítását. A Beva biztosítása nem terjed ki az olyan károkra, amely az értékpapír árfolyamveszteségéből vagy az értékpapír kibocsátójának fizetésképtelenségéből eredően éri a befektetőt. A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva - befektetőnként és összevontan – legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizet kártalanítást. A pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások kötelesek a betét és befektetővédelmi biztosítással kapcsolatos valamennyi kérdésről írásban tájékoztatni a befektetőket, arról is, hogy mely betéttípusok biztosítottak. Így amennyiben biztosra akar menni, kérjen felvilágosítást a pénzintézettőll!!


Az európai fizetési meghagyás lényege, hogy pl. a fenti esetekben – amennyiben a jogosult és az adós másik uniós tagállamban rendelkezik székhellyel vagy lakóhellyel – a jogosult saját országában nyújthatja be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, ellentmondás esetén pedig saját tagállamának bírósága előtt folyik a peres eljárás. Az európai fizetési meghagyás alkalmazásának előfeltétele, hogy az ügy határon átnyúló jelleggel bírjon. Az ügy attól minősül határon átnyúló jellegűnek, ha legalább az egyik fél a bíróság (Magyarországon a közjegyző) székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási helye. Az európai fizetési meghagyásos eljárás kérelemre indul, mely Magyarországon közjegyzőnél nyújtható be meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A formanyomtatvány az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető és elérhető az Európai Igazságügyi Portál honlapján. A kérelmet magyar nyelven mindenképp ki kell tölteni, de emellett pedig a kötelezett lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén kitöltött kérelem benyújtása is célszerű, mivel a kérelem másolatát a közjegyzőnek meg kell küldenie a kötelezett részére. Ha a kötelezett ellentmondással él, az eljárás perré alakul, magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén a hatáskörrel rendelkező illetékes magyar bíróság előtt. Ha a kötelezett nem mond ellent, akkor az európai fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. Végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelése abban a tagállamban kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van. Az európai fizetési meghagyás benyújtása a tapasztalataink szerint gyorsabb, olcsóbb módja a követelés behajtásának, mint a másik uniós államban indított hosszadalmasabb peres eljárás.


A végrehajtási eljárásban a legtöbb bevétel az adós vagyonelemei közül az ingatlan árveréséből folyhat be. Ezért senkinek sem mindegy, mekkora lesz az árverésre kerülő ingatlan becsértéke. A lefoglalt ingatlan becsértékét mindig a végrehajtó állapítja meg, mégpedig a polgármesteri hivatal által kiadott adó és értékbizonyítvány alapján. Ezt mind az adós, mind a végrehajtást kérő megkifogásolhatja és kérheti a becsérték igazságügyi szakértő általi megállapítását. Az igazságügyi szakértő díját mindig annak kell előlegezni és fizetni, aki a becsértéket megkifogásolta. A szakértő természetesen megtekinti az ingatlant és összehasonlító adatok és az ingatlan paramétereinek figyelembe vételével megállapítja az ingatlan fogalmi értékét, majd a szakértői vélemény alapján végső soron a bíróság állapítja meg a végleges becsértéket. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a becsérték nem az a minimum ár, amin elárverezhető az ingatlan, hanem mintegy kiindulópontként szolgál. Az ingatlan végső soron annak jellegétől egyéb körülményektől függően minimum a becsérték 50% vagy 70%-ának megfelelő vételáron árverezhető el, de természetesen akár a becsértéknél magasabb vételáron is elkelhet.


Amennyiben osztatlan közös termőföldben van tulajdon része és azt maga használni kívánja vagy akár használatba adni, illetve ilyen területben földet szeretne vásárolni vagy azt haszonbérbe venni, abban az esetben az új Földforgalmi törvény nem könnyítette meg a dolgát. A tulajdonostársak kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő mértékű területek elhelyezkedését kijelölni, a használati rendben megállapodni ún. használati megosztásról szóló megállapodásban. A használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát, vagy ha azt a tulajdonostársak határozatlan időre hozták létre, akkor ennek tényét. A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő mértékű terület is kijelölhető, ha a tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő mértékű területet közülük valamelyik tulajdonostárs használja vagy annak használatát harmadik személy részére kívánják átengedni. A használati megosztásról szóló megállapodás a használati rendet ábrázoló térképi kimutatással együtt érvényes, melyben jelölni kell az egyes tulajdonostársak részére kijelölt területet. Amennyiben egy tulajdontárs nem elérhető, lehetőséget ad törvény meghatározott feltételek teljesítése mellett, a megállapodás más módon történő közlésére is, nem kötelező mindenkinek aláírnia azt. Osztatlan közös tulajdonban álló termőföldnél, tehát minden más hasznosítás alapja a használati rend kialakítása, ezt követően kerülhet sor a területen belül más részének hasznosítására vagy harmadik személy által történő használatára is!


A követelés behajtása nem ér véget egy jogerős bírósági határozattal vagy akár a végrehajtási záradék kiállításával. Ahhoz, hogy a követelést az adóstól behajtsuk, a végrehajtó eljárásának is fontos szerepe van. A végrehajtó foglal az adósnál, inkasszálja a bankszámláját, tiltja a fizetését, árverezi ingóit és ingatlanait. Amennyiben ez nagyon lassan történik - akár évek alatt- annak az az eredménye, hogy a követelés és járulékainak az összege napról- napra nő, a teljes követelés behajtásának a lehetősége arányosan csökken. Felhívom a figyelmet arra, hogy a végrehajtónak bizonyos eljárási cselekmények elvégzésére meghatározott idő áll rendelkezésére, melynek betartása tőle számon kérhető. Emellett bizonyos más szabályokat, pl. a fokozatosság elvét is be kell tartania. Tehát nem kérhetjük számon a végrehajtótól, hogy a végrehajtás megindulása után azonnal miért nem árverezi az adós házát, de azt már igen, hogy az adós ingatlanaira miért nem jegyezte rá fél év után sem a végrehajtási jogot vagy miért nem keresett munkáltatót, inkasszálható bankszámlát. Érdemes azt is figyelni, hogy a végrehajtást kérő kért-e valamilyen eljárási cselekményt, mert bizonyos cselekményeket - pl. árverés - csak a végrehajtást kérő kérésére tűznek ki. Ha ő nem kéri, a végrehajtó magától nem intézkedhet. Nehéz elfogadni, de ezekben az esetekben a végrehajtást kérő is felelős az eljárás megakadásáért. Amennyiben azt látjuk, hogy a végrehajtó nem tartja be a törvényes határidőket és felhívásra is késlekedik az eljárási cselekményekkel, akkor lehetőség van végrehajtási kifogást benyújtani és kérni a bíróságtól, hogy hiányolt eljárási cselekményeket tegye meg. A végrehajtó mulasztása esetén végső soron a bíróság az őt megillető munkadíjat is csökkentheti. Részletesebb tájékoztatást kaphat irodánktól: www.drgaiderne.hu