Blog


 
 
 
A Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2020. november 4-étől.
Mint ismert, ezzel a személyes találkozások számának csökkentése érdekében a lejáró személyi okmányok érvényessége meghosszabbításra került.
 
Sokan félreértelmezik a rendelkezést, ugyanis nem minden okmány érvényességi ideje hosszabbodik meg automatikusan! Ez egy igazoltatás során súlyos bírság kiszabását vonhatja maga után!
 
MEGHOSSZABBODÓ ÉRVÉNYESSÉG
 
A 2020.11.04. után lejáró hivatalos igazolványok - beleértve a gépjármű forgalmi engedélyekbe bejegyzett műszaki érvényesség idejét - a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még használhatók maradnak. Ez érvényes azokra az okmányokra is, amelyek a tavaszi veszélyhelyzet idején, 2020. március 11. és július 3. között jártak le, de akkor meghosszabbította a kormány az érvényességüket.
 
EREDETI ÉRVÉNYESSÉG
 
Nem vonatkozik azonban a meghosszabbított határidő az alábbi okmányokra:
- a 2020. július 3. és 2020.november 4. között lejárt okmányokra. Ezen időszakban kiállított okmányok érvényességét nem érinti a veszélyhelyzet kihirdetése, tehát azok lejárta esetén meghosszabbításukról intézkedni kell
- a nem magyar hatóság által kiállított nem az ország területén érvényes okmányokra
 
Emellett felhívom a figyelmet arra, hogy külföldi hatóságok a lejárt okmányokat nem fogadják el!

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) veszi át.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény alapján az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől NAV látja el. 

A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a 2021. január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat 2021. január 20. napjáig közli majd az állami adó- és vámhatósággal.

A NAV tájékoztatása szerint az év elején minden érintettnek határozatot fognak küldeni a fizetendő adóról, az aktuális fizetési határidőkről és az új gépjárműadó-bevételi számláról.

A gépjárműadó első részletét 2021. április 15-éig, a második részletet 2021. szeptember 15-éig kell majd befizetni a 410-es adónemhez tartozó, 10032000-01079160 számú NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára.

  1. január 1-jétől a mentességet, a szüneteltetést és az adókedvezményt is a GJADO „adat- és változásbejelentő lap a gépjárműadó mentesség/kedvezmény/szüneteltetés igénybevételéhez” elnevezésű adatlapon lehet bejelenteni, amely legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) küldhető be a NAV-hoz. A nyomtatvány papír alapon is elérhető majd a NAV központi ügyfélszolgálatain.

A 2020. december 31-éig keletkezett, változott vagy megszűnt adókötelezettséggel kapcsolatos kérdésekkel továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz lehet fordulni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2020. december 31-ig fennálló gépjárműadó tartozásokat az önkormányzati adóhatóság számlájára kell megfizetni.

A változás a gépjármű-üzembentartókat, illetve tulajdonosokat tehát nem érinti.

Forrás: ww.nav.gov.hu

 


 

JÓTÁLLÁS-2021.01.01-től

2021.01.01. naptól lényegesen átalakulnak a jótállás szabályai. A jótállási kötelezettség több száz műszaki cikkre, konyhagépre, napkollektorra, drónra stb. vonatkozik, így célszerű tisztában lenni a leglényegesebb szabályokkal.

A jótállás lényege az, hogy fogyasztói szerződések esetén a jogszabályban előírt vagy az eladó által vállalt időn belül az eladott fogyasztási cikk hibája esetén az eladót terheli bizonyítási kötelezettség, tehát nem kell a vevőnek bizonyítani, hogy a termék már a szerződéskötéskor hibás volt.

 A hatályos jótállásra vonatkozó kormányrendelet határozza meg azokat a fogyasztó és vállalkozás közti szerződés körében eladott fogyasztási cikkeket, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik. Ugyancsak itt találhatók a jótállás kötelező időtartamai. A rendeletet érintő főbb változások:

 A FŐBB VÁLTOZÁSOK:

1. A tartós, kötelező jótállással érintett fogyasztási cikkek köre kibővül, így közéjük tartozik pl: a drón, az építkezéshez kapcsolódó cikk, napkollektor, garázskapu stb.

 2. A jótállási határidő a termék árától függ:

 10.000-100 000 forintig: 1 év,

 100.000-250.000 forintig: 2 év,

 250.000 forint felett: 3 év

3. Jótállási jegyet elektronikusan is át lehet adni. Ebben az esetben ennek a letölthetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell!

4. A jótállási igény érvényesítése nem köthető már az eredeti csomagolásban történő visszaszolgáltatáshoz.

5. Szigorodik az eladót terhelő cserekötelezettség. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk javításakor kiderül, hogy az nem javítható, szigorú, 8 napos határidő alatt köteles a vállalkozás azt kicserélni. Ha nincs erre lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Amennyiben a fogyasztási cikk három alkalommal történő meghibásodás után ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles azt ugyancsak cserélni.

6. Ha a fogyasztási cikk javításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított 30. napig nem kerül sor, a vállalkozás a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában köteles a fogyasztási cikket a 30 napos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a 30 napos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

7. A fogyasztó a vállalkozás bármely telephelyén és a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál is érvényesítheti igényét.

 

 

 

01.13.


 
 
Bizonyára mindenki előtt ismert, hogy a legalább egy gyermeket várók vagy nevelők otthonfelújítási támogatást vehetnek igénybe a felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3.000.000-Ft mértékben. A támogatás a 2021. január 1-ét követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető, legkésőbb 2022. december 31-ig.
 
Már most látszik, hogy a támogatást sokan kívánják igénybe venni, elkezdődtek a tulajdonjog átruházások, de több nem ismert részletszabály van, amin az igénybevétel elbukhat.
A Kormányrendelet részletes ismertetése a blog bejegyzés kereteit meghaladja, a főbb igénybevételi kritériumokra hívom fel a figyelmet. Ha már ezek nem stimmelnek, akkor az igénylés nem lehetséges.
 
Alapvetés, hogy a támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelhetik.
 
GYEREKEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
 
Gyermeknek minősül az igénylő magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően, a vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke (aki a 25. életévét még nem töltötte be, vagy betöltötte, de megváltozott munkaképességű), valamint a kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.
 
AZ IGÉNYLŐRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
 
Az igénylőnek egyrészt az igénylés beadásakor társadalombiztosítási törvény szerint biztosítottnak kell lennie, kivéve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt, vagy igazolnia kell, hogy kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül.
További szabály, hogy legalább 1 éve (maximum 30 nap megszakítással) folyamatosan a társadalombiztosítási törvény szerint biztosítottnak kellett lennie vagy magyar állampolgár esetén kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá kellett tartoznia, vagy kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy középfokú oktatási intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, vagy gyermekgondozási díjban részesült.
A feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül. Nem kell figyelembe venni akkor sem, ha az igénylő a kiskorú rokona, és a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja és ha az igénylő saját jogú nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek.
Alapvető kritérium az is, hogy az igénylőnek az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.
 
AZ INGATLANRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK
 
Az igénylőnek, illetve kiskorú gyermekének- együttes igénylés esetén az igénylőknek együtt, vagy kiskorú gyermekeiknek - a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük, illetve az igénylőnek, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermekének a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel kell rendelkeznie.
Ha igénybe szeretnék venni a támogatást és a fenti feltételeknek nem felelnek meg, még meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket, a támogatás jelen szabályozás szerint 2022.12.31. napig igénybe vehető.

 
Gyakran előfordul, hogy gyermek részére vesznek ingatlant, ingóságot, vagy akár üzletrészt egy gazdasági társaságban, vagy ajándékba kap nagy értékű tárgyat a gyermek. A legkülönbözőbb indokok motiválhatják a rokonokat, hogy ne az ő nevükön legyen a vagyontárgy, jobb, ha nekik pl. csak haszonélvezeti joguk van rajta. Mindez azonban kötöttségekkel is jár.
Így például, ha a kiskorú nevén levő vagyonelemet, el szeretnék adni, bonyodalmasabb az eljárás. Könnyen érvénytelen lehet a jogügylet, így mind az eladónak mind a vevőnek körültekintően kell eljárnia.
 
A BŰVÖS "14"
 
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megkülönbözteti a 14.éven aluli és 14. életévét betöltött kiskorút.
14. alatt cselekvőképtelennek minősül a kiskorú, ebben az esetben a törvényes képviselő jár el helyette, -14 éves kor felett korlátozottan cselekvőképes a kiskorú, a törvényes képviselő hozzájárulása kell az ügyletekhez, azonban bizonyos esetekben maga is eljárhat, amennyiben az ügylet, szerződés nem jár számára hátránnyal. Mindezt részletesen a Ptk.szabályozza.
Meghatározott érték felett nem elég a törvényes képviselő közreműködése, hanem a gyámhatóság hozzájárulását is be kell szerezni.
 
ÖSSZEGHATÁR
 
Minden esetben szükséges a gyámhivatal jóváhagyását beszerezni, ha a törvényes képviselő rendelkezésével érintett vagyon értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. Ez jelenleg 285.000 Ft-ot jelent. Amennyiben ezt az összeget meghaladó vagyonelemet, legyen az motor, üzletrész stb - szeretne a kiskorú eladni, minden esetben szükséges a gyámhatóság hozzájárulását kérni. Erre mind az eladói, mind a vevői oldal legyen figyelemmel, mivel ennek hiányában érvénytelen az ügylet!