Blog


 

A jogszabályi környezet módosítása nyomán több helyi építési szabályzat is módosult. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy bizonyos feltételek esetén lehet olyan telekre is lakóépületet építeni, amelyre korábban nem volt lehetőség. Emellett olyan, már meglévő épületet is át lehet minősíteni lakóházzá, amely korábban nyaralóként vagy gazdasági épületként volt nyilvántartva.

Hol kell elkezdeni az átminősítést?

Első sorban át kell tekinteni a helyi építési szabályzatot, amely meghatározza, hogy az adott területen lehet-e lakóházat építeni illetve milyen feltételekkel. A helyi szabályzat meghatározza azt a minimális teleknagyságot, amire lakóépület emelhető, emellett pl. a minimális telekszélességet és a maximális beépíthető terület nagyságát is.

A következő lépések

A helyi polgármesteri hivatalnál az építéshatósági osztályon kérelmezhetjük az átminősítést, melyhez hatósági bizonyítvány kiállítását kell kérnünk. A meglévő ingatlannak több feltételnek meg kell felelnie ahhoz, hogy lakóházzá legyen minősíthető, így többek között a minimális szoba méretére, belmagasságra stb. vonatkozó követelményeknek. Tehát attól, hogy lakóházként funkcionál egy gazdasági épület, nem biztos, hogy át is lehet minősíteni lakóházzá.

Végül a polgármesteri hivatal által kiadott hatósági bizonyítvánnyal kérhetjük a kormányhivatalnál ingatlanunk átminősítését lakóházzá.

Hangsúlyozzuk, hogy a fenti folyamat, kizárólag abban az esetben működik, ha a meglévő épület szabályosan épült, használatbavételi engedéllyel rendelkezik és feltüntetésre került a térképen. Amennyiben nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, akkor is lehetséges az átminősítés, de a folyamat hosszabb és költségesebb lesz!

Amennyiben a helyi és országos szabályok útvesztőjében elakadt, kérje irodánk segítségét!

 


Az utóbbi napok kánikulai időjárását sokan vészelik át strandokon, csúszdaparkokban. Ezek nem csak örömöt, de veszélyt is jelenthetnek számukra. Tudja, ki a felelős egy csúszdán, mászófalon, medencében történt ficam, rándulás, horzsolás, esetleg súlyosabb lábtörés esetén? Tudja egy baleset esetén mik a fontos teendői, hogy kártérítést kaphasson?

Az üzemeltető felelőssége:

Amikor egy strandra, fürdőbe, csúszdaparkba jegyet vagy bérletet vásárolunk, szerződéses jogviszony jön létre köztünk és az üzemeltető között. Ezzel lényegében a helyi szabályzatok, utasítások betartását elfogadjuk, de ez nem azt jelenti, hogy minden baleset esetén mentesül az üzemeltető a felelősség alól.

A csúszdák és más vízi eszközök üzemeltetése „fokozott veszéllyel járó üzemnek” minősül, így káresemény esetén kizárólag akkor mentesül az üzemeltető, ha a káreseményt a tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő. Itt döntő jelentősége van annak, hogy a helyi szabályzatok megfelelően közölve lettek -e, a veszélyhelyzetre történő figyelmeztetések, utasítások megfelelően el voltak-e helyezve illetve a személyzet felkészített volt-e, egy baleset esetén a sérültet el tudták-e látni stb. Az üzemeltetőnek kell ugyanis gondoskodnia csúszdák, élmény berendezések, mászófalak stb. szabályainak, a csúszda használat szabályainak ismertetéséről, a víz mélység jelzéséről, az egyéb a veszélyhelyzetekre történő figyelmeztetésekről.

De a felelősség minket, fürdőzőket is terhel, a közismert veszélyhelyzet elkerülésére törekedni kell. Így pl. felhevült testtel nem ugorhatunk a vízbe, illetve a medence melletti vizes járdán is óvatosan kell közlekedni. Mindezek elmulasztása az üzemeltetői felelősség megosztására vagy akár kizárására vezethet.

Ha megtörtént a baj:

A hatályos jogszabályok alapján kártérítés (pl. gyógyszerek, keresetkiesés) és a fájdalmakért sérelemdíj illeti meg a balesetet szenvedő fürdőzőt. Így pl. a gyógyszer, kötszer költségét, illetve a keresetkiesés összegét is igényelhetjük, illetve sérelemdíjat is.
Ehhez kiemelkedőden fontos, hogy a baleset dokumentálva legyen, azt rögtön jelenteni kell az üzemeltetőnek, kérni kell jegyzőkönyv felvételét és a balesetet szemtanúinak elérhetőségét is célszerű elkérni.

 


Az utóbbi napok kánikulai időjárását sokan vészelik át strandokon, csúszdaparkokban. Ezek nem csak örömöt, de veszélyt is jelenthetnek számukra. Tudja, ki a felelős egy csúszdán, mászófalon, medencében történt ficam, rándulás, horzsolás, esetleg súlyosabb lábtörés esetén? Tudja egy baleset esetén mik a fontos teendői, hogy kártérítést kaphasson?

Az üzemeltető felelőssége:

Amikor egy strandra, fürdőbe, csúszdaparkba jegyet vagy bérletet vásárolunk, szerződéses jogviszony jön létre köztünk és az üzemeltető között. Ezzel lényegében a helyi szabályzatok, utasítások betartását elfogadjuk, de ez nem azt jelenti, hogy minden baleset esetén mentesül az üzemeltető a felelősség alól.

A csúszdák és más vízi eszközök üzemeltetése „fokozott veszéllyel járó üzemnek” minősül, így káresemény esetén kizárólag akkor mentesül az üzemeltető, ha a káreseményt a tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő. Itt döntő jelentősége van annak, hogy a helyi szabályzatok megfelelően közölve lettek -e, a veszélyhelyzetre történő figyelmeztetések, utasítások megfelelően el voltak-e helyezve illetve a személyzet felkészített volt-e, egy baleset esetén a sérültet el tudták-e látni stb. Az üzemeltetőnek kell ugyanis gondoskodnia csúszdák, élmény berendezések, mászófalak stb. szabályainak, a csúszda használat szabályainak ismertetéséről, a víz mélység jelzéséről, az egyéb a veszélyhelyzetekre történő figyelmeztetésekről.

De a felelősség minket, fürdőzőket is terhel, a közismert veszélyhelyzet elkerülésére törekedni kell. Így pl. felhevült testtel nem ugorhatunk a vízbe, illetve a medence melletti vizes járdán is óvatosan kell közlekedni. Mindezek elmulasztása az üzemeltetői felelősség megosztására vagy akár kizárására vezethet.

Ha megtörtént a baj:

A hatályos jogszabályok alapján kártérítés (pl. gyógyszerek, keresetkiesés) és a fájdalmakért sérelemdíj illeti meg a balesetet szenvedő fürdőzőt. Így pl. a gyógyszer, kötszer költségét, illetve a keresetkiesés összegét is igényelhetjük, illetve sérelemdíjat is.
Ehhez kiemelkedőden fontos, hogy a baleset dokumentálva legyen, azt rögtön jelenteni kell az üzemeltetőnek, kérni kell jegyzőkönyv felvételét és a balesetet szemtanúinak elérhetőségét is célszerű elkérni.

 


Annak ellenére, hogy lassan 2 hónapja hatályba lépett a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata (ZÉSZ) módosítása, sokan nem tudnak róla.

A zártkertek beépíthetőségét érintően is kedvezőbbek lettek szabályok, nézzük meg röviden ezeket.

Az eddigi problémák

Sok zártkert tulajdonos küzdött azzal a problémával, hogy 3000 m2-nél kisebb telekre nem lehetett lakóházat építeni és a meglévő gazdasági épületetet sem lehetett átminősíteni. Ezt tetézte a zártkerti területekre vonatkozó alacsony beépíthetőség is.

A kedvező módosítás

A zártkerti területetek az építési szabályzatban a kertes mezőgazdasági területekbe esnek, amelyek MK1 és MK2 jelű övezetre tagozódnak.

Mindkét övezetre jellemző, hogy a zártkerti művelés alól kivett területeken kedvezőbb feltételekkel lehet lakóházat emelni, pl. kisebb teleknagyság szükséges hozzá.

Ezen belül szétbontja a rendelet, hogy a kivett és nem kivett területeken milyen minimális teleknagyság, telekszélesség, milyen beépítési százalék, homlokzatmagasság stb. mellett lakóházat, illetve gazdasági épületet emelni.

A legnagyobb változás

A legjelentősebb változás az MK 2 jelű övezeteket érinti, ahol is 1100 m2 teleknagyság felett lehetőség van lakóház építésre és a meglévő épület átminősítésére. Ehhez a ZÉSZ-ben szereplő egyéb feltételnek is meg kell természetesen felelni, pl. minimum 16 m-es telekszélességnek.

A ZÉSZ csak az alapvető lehetőségét adja meg a lakóház építésnek, de mint egy korábbi bejegyzésben is felhívtuk a figyelmet, nem minden, ezeken a területeken található épület lesz automatikusan lakóház. Amennyiben az épület a ZÉSZ-ben szereplő követelményeknek megfelel, a polgármesteri hivatal ez irányú kérelem esetén vizsgálja, hogy a lakóházzá minősítés további feltételei fennállnak-e.

 

 



Az egységes kérelmek alapja


Sok gazdálkodó a következő hetekben nyújtja be az egységes támogatási kérelmét, amelyet csak azon területekre nyújthat be, amelyekre jogszerű földhasználónak minősül.
A parlament még a tavalyi év végén bővítette a jogszerű földhasználat eseteinek körét, aminek a területalapú támogatások igénybevétele során döntő jelentősége van. Amennyiben ugyanis nem fogadják el a támogatással érintett területekre a földhasználatot jogszerűnek, nem kapja meg az igényelt támogatást a kérelmező, sőt szankcionálható is. Több ügyben még 2012-es kérelmek jutottak el oda, hogy a Kúria a napokban döntött a földhasználat jogszerűségének vitájában. Fordítsunk nagy figyelmet tehát a földhasználat igazolására!

Új szabályok

A jogszabály módosítás után jogszerű földhasználó elsődlegesen továbbra is az, aki a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzett, a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként bejegyzett vagy családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással rendelkezik és abban családi gazdálkodóként szerepel. Ezen felül az is, aki haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá használati rendről szóló megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés valamint bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult.

Osztatlan közös

Az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen ennek a vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs is földhasználónak minősül, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja.
Osztatlan közös tulajdonban álló földterületen jogszerű földhasználó a gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja.

Új lehetőség: jegyzői igazolás

A földhasználatot emellett lehet igazolni a jegyző által a kérelem benyújtására nyitva álló határidő alatt kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal is. Fontos tehát, hogy a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló határidő alatt kell az igazolást kikérni, később nem lehet pótolni!
A fenti összefoglaló nem tartalmaz teljes körű tájékoztatást, a teljes jogszabály, mely a földhasználat igazolásának minden lehetőségét tartalmazza itt megtalálható:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700017.tv