Blog


 

 

AKTUÁLIS…

Aktuális probléma, hogy az őzek, szarvasok, vaddisznók az év első hónapjaiban nagy károkat okoznak a szántókban, gyümölcsösökben és kiskertekben is.

A vadkárt megtérítése elsősorban a vadászatra jogosult kötelessége, de hatályos Vadászati tv. a föld használója részére is több kötelezettséget ír elő. A vadkár elhárításában, megelőzésében a föld használója a vadászatra jogosulttal egyeztetett és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon köteles közreműködni. Amennyiben ezt nem teszi meg, az kármegosztást is vonhat maga után.

MIK A FŐBB KÖTELEZETTSÉGEI A FÖLD HASZNÁLÓJÁNAK?


A föld használóját a vadkárok megelőzése érdekében az alábbi KÖTELEZETTSÉGEK terhelik: (a teljesség igénye nélkül)

-A károsodás vagy a károkozás veszélye esetén köteles a földhasználó a vadászatra jogosultat haladéktalanul ÉRTESÍTENI és TÁJÉKOZTATNI, az észlelést követő 15 NAPON belül ÍRÁSBAN- az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban - az észlelt kárról

- A károkozás csökkentése érdekében köteles a földhasználó közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 MÉTER szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát.

- Az földhasználó köteles általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ELLENŐRIZNI.

- A mezőgazdasági tábla esetén köteles a földhasználó HOZZÁJÁRULNI, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi.

- A földhasználó köteles APRÓVADAS vadászterületen a táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

-A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál ÁLLOMÁNYSZABÁLYOZÓ VADÁSZAT elrendelését kezdeményezni.

HA NEM MŰKÖDIK KÖZRE A FÖLDHASZNÁLÓ...KÖVETKEZMÉNYEK

Komoly következményei vannak, ha a földhasználó a vadkárelhárítási kötelezettségeit nem teljesíti. Ha ugyanis a föld használója a rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a TERHÉRE kell figyelembe venni.

 


A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése és fenntartása kötelező a htályos jogszabályok alapján minden gépjármű üzembentartó részére.

ÁLTALÁNOSSÁGBAN-MIKOR FIZET A KÖTELEZŐ FELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS?

A hatályos jogszabály azt írja elő, hogy a biztosítás mindazon megalapozott kártérítési igények kielégítésére kiterjed, melyeket a biztosított személlyel szemben, a jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A törvény továbbá azt is előírja, hogy a biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének a vizsgálatára is.

KÁROKOZÁS TÖRTÉNT ÉS NEM FIZET A BIZTOSÍTÓ?

A hatályos jogszabályok megjelölik, amikor semmiképp nem fizet a kötelező felelősség biztosítás.

Ha például a kár gépkocsik versenye, vagy egy gépjármű rakodása közben keletkezett...fennáll a Biztosító megtérítési kötelezettsége?

A biztosítás nem terjed ki például – a teljesség igénye nélkül - arra a kárra, amely

-a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
- a károkozó gépjárműben keletkezett;
-a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
- a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;
- álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
- üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
- gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
-háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

Ha tehát például a károkozó gépjármű gépjárműversenyben vett részt, vagy álló helyzetben rakodott és így kárt okozott, sajnos a felelősségbiztosító megtérítési kötelezettsége nem áll fenn!


MIKORTÓL KELL FIZETNI?

2020.02.01-től visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a belterületbe vont ingatlan átruházásakor, illetve belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházásakor. Ez azokra az ingatlanokra vonatkozik, ahol a belterületbe vonás 2020. január 31. után történik.

MI SZÁMÍT BELTERÜLETI INGATLANNAK?

A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Nem esik az illetékkötelezettség hatálya alá az az ingatlan, amelyet az eladó által történő szerzést követő 6. évben, illetve azt követően minősítettek belterületté, vagy amelyet a vevő öröklés útján szerzett meg.

MENNYI AZ ILLETÉK?

Az illeték alapja a visszterhesen átruházott ingatlan forgalmi értéke és ezen ingatlan megszerzése időpontjában fennálló forgalmi érték különbözete (vagyis a realizált haszon). Az illeték mértéke az illeték alapjának 90%-a.

KI FIZETI MEG?

Az illeték megfizetésére az átruházó fél kötelezett a belterületbe vont, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjeinek értékesítésekor, tehát ebben az esetben nem a vevő fizeti az illetéket!
Az értékesítőt bejelentési kötelezettség terheli, nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlan birtoklása alatt, de legkésőbb az értékesítést megelőző 10 éven belül az ingatlant külterületből belterületbe sorolták.


Európai uniós szakjogászként egyre többször kapom a kérést, magyarázzam el, mit is jelent valójában a 7.cikk szerinti eljárás Magyarország ellen.
Igyekszem röviden és érthetően és politikamentesen összefoglalni az eljárás lényegét.

RÖVIDEN

A 7. cikkely az Amszterdami Szerződéssel vált az Európai Unió Alapszerződésének részévé. A 7. cikkelyben meghatározott eljárás lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben egy tagállam megsérti az Európai Unió alapértékeit, abban az esetben az EU meghatározott rend alapján lefolytatott eljárás eredményeként szankciókat alkalmazhat. A 7. cikkely szerinti eljárás célja tehát, AZ ALAPÉRTÉKEK MEGVÉDÉSE.

MIK A VÉDENDŐ ALAPÉRTÉKEK?

Az alapértékek a szerződés 2. cikkében találhatóak:
-az emberi méltóság
- a szabadság
- a demokrácia
- az egyenlőség
- a jogállamiság
- az emberi jogok tiszteletben tartása (különös tekintettel a kisebbségek jogaira
- pluralizmus
- a megkülönböztetés tilalma
- a tolerancia
- az igazságosság
- a szolidaritás
- a férfiak és a nők közötti egyenlőség
Az eljárást a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament, vagy az Európai Bizottság kezdeményezheti.

VESZÉLYHELYZET

Miután a 7. cikkely szerinti eljárás elindult, a Tanács négyötödös többséggel és az Európai Parlament egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn egy tagállamban.
Az érintett tagállamot meg kell hallgatni és az „egyértelmű veszélyeztetés” megállapítása mellett a Tanács ajánlásokat fogalmazhat meg, hogyan lehet a helyzetet orvosolni.
A Tanács ezt követően folyamatosan ellenőrzi, hogy a veszélyhelyzetet előidéző problémák fennállnak-e.

Az eljárás további menetéről és a konkrét Magyarországgal szemben folytatott eljárásról a következő bejegyzésben olvashatnak.


 

Előző heti bejegyzésünkben a 7.cikkely szerinti eljárásról írtunk, amellyel az Európai Unió az alapértékek megsértését szankcionálhatja. Az alapértékekről és az eljárás megindításáról előző bejegyzésünkben olvashatott.

HA NINCS VÁLTOZÁS

Amennyiben a tagállam nem változtat a korábbi politikáján, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni. A tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottságnak a javaslata alapján az Európai Tanács – amennyiben ezzel az Európai Parlament egyet ért – egyhangúan - kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az alapvető értékeket. Ha ez megtörténik, akkor a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, ezek közül az egyik legsúlyosabb, a szavazati jogok felfüggesztése lehet.
Ha a tagállam változtat a politikáján és ennek hatására megváltoznak az eljárás alapjául szolgáló, az uniós értékeket veszélyeztető körülmények, akkor a Tanács visszavonhatja a szankciókat.

BONYOLULT HOSSZADALMAS….

Kijelenthetjük, hogy az eljárás bonyolult, hosszadalmas és nincs kiforrott gyakorlata.

KONKRÉT ESET-MAGYARORSZÁGGAL SZEMBENI ELJÁRÁS

A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által elkészített jelentést az Európa Parlament fogadta el, mely elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, amely nem lehetett kevesebb, mint 367, vagyis az összes képviselőnek eggyel több mint a fele.

Az EP-jelentés felkérte az EU Tanácsát, hogy kezdjen vizsgálatot annak megállapítására, Magyarország valóban súlyosan megsérti-e az uniós alapértékeket. Az első meghallgatások 2019.szeptemberében lezajlottak. Az eljárás jelenleg is folyamatban van.