Blog


ALAP ESET

A kezes alap esetben mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.

MIKOR NEM KÖTELES A HITELEZŐ ELSŐ SORBAN AZ ADÓSTÓL BEHAJTANI A KÖVETELÉST?

A Hitelező nem köteles megkísérelni az adóstól a behajtást, és azonnal a kezesen kezdheti a követelése behajtását az alábbi esetekben:
-A követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezül.
- A jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
-A kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

Hiába indult tehát egyszerű kezességként a kezesség, kezes a a fenti esetekben nem hivatkozhat arra, hogy a Hitelező az adóstól kísérelje meg első sorban a követelés behajtását.

Ha tehát a hitelező például már más eljárásban sem tudta az adóstól követelését behajtani, vagy az adós külföldre költözött és ott lényegesen nehezebb behajtani a követelést, a hitelező a követelését a kezesen érvényesítheti, mihelyt az esedékessé vált.

MEGOLDÁS LEHET...KÁRTALANÍTÓ KEZESSÉG

Ha a kezes kifejezetten csak a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult kizárólag akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.


SORTARTÁSOS, KÉSZFIZETŐ, KÁRTALANÍTÓ-TÖBB FAJTÁJA VAN, MINT GONDOLNÁ...

MI A KEZESSÉG LÉNYEGE?

Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít a jogosult fele, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A leggyakoribb eset az, ha az adós a hitelező fele a tartozását nem fizeti vissza, akkor helyette a kezesnek kell azt megfizetnie.

ÍRÁSBELISÉG

A kezességi szerződést mindig írásba kell foglalni!

JÁRULÉKOSSÁG

A kezes kötelezettsége mindig ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt és soha nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. A kezesnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a kötelezettségvállalása kiterjed a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.

AMIBEN MINDEN KEZES BÍZIK...SORTARTÁS

A kezes alap esetben mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.

De ez nem mindig van, így!

Mikor követelheti a kezestől a jogosult azonnal a teljes követelést?

A választ a következő blog bejegyzésben találja.


A végrehajtás során befolyt összegből elsődlegesen a végrehajtót illető díjak, kamarai átalány, jutalék stb. és a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos költségek kerülnek kiegyenlítésre, csak a fennmaradó összeget kapják a hitelezők, végrehajtást kérők.

Tudják, hogy a gyermektartásdíj követelés még a jelzálogos követelést is megelőzi?

DE MILYEN SORRENDBEN?

Ha a végrehajtás során befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a hatályos jogszabály a követelés jogcíme szerint sorrendet állít fel:

A kielégítési sorrend - a következő:

1. gyermektartásdíj,
2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
3.munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság

Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a fent 1.2.3. pontban megjelölt követelés kiegyenlítése után kell/lehet kiegyenlíteni.

Tehát pl. a gyermektartásdíj követelés megelőzi a jelzálogos követelést!

Az ezt követő sorrend:

4. polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,
5. a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
6. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
7. egyéb követelés,
8. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

HA NEM ELÉG A BEFOLYT ÖSSZEG

Mindig a sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, akkor a követeléseket arányosan kell kielégíteni.


 

Előzésben a költségek

Gyakorta felmerül a kérdés a végrehajtási eljárások során, hogyan lehet az, hogy jelentősebb összeg teljesítése, vagy fizetésletiltás ellenére a végrehajtást kérő követelése nem, vagy alig csökken. A válasz rendszerint a végrehajtási költségek elsőbbségének elvében rejlik.

Mit jelent mindez?

A végrehajtás során befolyt összegből első sorban a végrehajtói munkadíj, sikeres behajtás esetén jutalék, kamarai költségátalány stb. kerülnek elszámolásra.

Letiltás

Amennyiben letiltás indul, akkor a munkáltató először a végrehajtó részére a neki járó végrehajtási költség összegét köteles utalni. Amennyiben ez megtérült, csak ezt követően utalja a végrehajtást kérő felé a neki járó követelés összegét. De ezt az összeget is a jutalékkal csökkentve, amit közvetlenül a végrehajtónak utal.

Árverési bevétel

A befolyt vételárból első sorban ebben az esetben is a végrehajtói díj, jutalék, kamarai költségátalány stb. kerül elszámolásra, emellett a végrehajtási eljárást indító minden végrehajtást kérő részéről a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban felmerült költség (illeték, ügyvédi díj stb.). Ez több végrehajtást kérő esetén tetemes összeg lehet. Csak az ezt követően fennmaradó összeget kapják meg a végrehajtást kérők követelésük fejében.

Azt, hogy ezt ki milyen sorrendben kapja meg, a következő bejegyzésben olvashatják.


A Polgári Törvénykönyv változása nyomán sokakban felmerül a kérdés, hogy végrendelkezhetnek-e még saját maguk úgy, hogy a végrendeletet saját kézírással maguk írják.

A SAJÁT MAGUNK ÁLTAL ÍRT VÉGRENDELET

A hatályos jogszabályok alapján az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. A gépírás azonban akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Tehát a saját magunk írt végrendeletet folyóírással kell írnunk.

EGYÉB FELTÉTELEK

Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni tud.
Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja vagy a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.

A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.

Felhívom a figyelmet, hogy mielőtt, magunk belekezdünk végrendelet írásába, a hatályos Polgári Torvénykönyv által előírt feltételeket meg kell ismernünk. Ha bizonytalanok vagyunk, célszerű ügyvédhez fordulni.