Blog
Már korábban is foglalkoztunk a témával, hogy mikor is örököl a Magyar Állam?
Ezek a szabályok 2023.07.01-től módosultak, szükségképpeni örökös lett a Magyar Állam mellett az Önkormányzat is.
Mikor örököl a Magyar Állam és mikor a települési önkormányzat?
TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT, MINT ÖRÖKÖS
Az Örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetében más örökös hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös. Az öröklés alá esik az ingatlanon található azon ingó dolog is, amely az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.
MAGYAR ÁLLAM, MINT ÖRÖKÖS
A belföldi ingatlan esetében sem az Önkormányzat örököl, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget. Ennek a leggyakoribb oka a hagyatékot terhelő adósság. Ilyen esetben a Magyar Állam örököl. A Magyar Állam, mint törvényes örökös, nem utasíthatja vissza az örökséget.
Nem esik a fenti öröklés alá azon ingatlan, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a nemzeti földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna, vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi. Tehát a törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt után maradt hagyaték részét képező termőföld vagyon tekintetében a törvényes öröklés szabálya nem módosul.
A jogalkotó célja az új szabállyal, hogy lehetővé váljon az elhunyt személy vagyonának az ingatlanvagyon helye szerinti helyi közösség céljaira fordítása, valamint az örökösre háruló kötelezettségek teljesítése is hatékonyabban kezelhető. . Az önkormányzatot megilleti az örökség visszautasításának joga.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Érdekes kérdést járt körbe a Kúria egy ítéletében.
Az eset röviden: Egy lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy elővásárlási nyilatkozatot nyújtott be egy termőföld adásvételével kapcsolatban. Személyes adatai között lakcímeként T., lakcím nélküli lakos került feltüntetésre, ugyanez szerepel a lakcímkártyáján is. Nyilatkozott arról is, hogy több mint három éve állandó t.-i lakos, életvitelszerű lakóhelye ténylegesen T.-án van. A hatósági eljárás során a testvére m.-i lakóhelyének címét levelezési címként jelentette be.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vármegyei Elnöksége állásfoglalásában nem támogatta az elővásárlási jogosulttal a szerződés jóváhagyását. A kormányhivatal ezt követően az adásvételi szerződést az eredeti vevővel jóváhagyta, az elővásárlásra jogosulttal a jóváhagyást megtagadta. A Kamara a megtagadást a nem támogató állásfoglalással indokolta, illetve azzal, hogy a lakcím, mint kötelező adat elfogadó jognyilatkozatban való feltüntetése hiányára, illetve arra, hogy a lakcímnek az elfogadó jognyilatkozatban hiánytalanul szerepelnie kell, ezen adat vonatkozásában hiánypótlásnak nincs helye.
AZ ELSŐ FOKÚ BÍRÓSÁG DÖNTÉSE
Az első fokú bíróság úgy foglalt állást, hogy településszintű lakcímmel rendelkező személy, mint amilyen a felperes, termőföld tulajdont nem szerezhet, különösen azért, mert a lakcím, illetve lakóhely kategóriákhoz a Földforgalmi tv. elővásárlási jogcímeket társít. A lakcím, mint kötelező adat hiánypótlás keretében nem pótolható, a hiányos elfogadó jognyilatkozat az alakszerűségi előírásoknak nem felelt meg, így az alperes részéről jogszerűen került sor a jóváhagyás megtagadására.
A KÚRIA DÖNTÉSE
A Kúria hangsúlyozta, hogy a Földforgalmi tv. által megjelölt elővásárlási jogosultságok körében nem csak a nyilvántartási állapotot, hanem a tényállapotot is vizsgálni kell. Jelen esetben a tényállapot vizsgálatára nem is került sor a nyilvántartási állapot hiányára utalással. A „lakcím nélküli”, azaz településszintű lakos esetében pedig nem kizárt annak a tényállapotnak az igazolása, hogy az adott személy a településen él életvitelszerűen 3 éve.
A Földforgalmi tv. az elővásárlási jog gyakorlásához annyit kívánt meg – az ítélet hozatalakor - , hogy az arra hivatkozó fél lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen legyen, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
A Kúria szerint a lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy termőföld adásvételi szerződés útján történő tulajdonszerzése nem korlátozható. A felperes az elfogadó jognyilatkozatban a lakcímét a nyilvántartásban szereplő adatokkal egyezően megadta, így önmagában azért, mert utca és házszám szerinti lakcímmel nem rendelkezik, nem tagadható meg a szerződés jóváhagyása vele szemben.
MÓDOSULT A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY
A Földforgalmi törvény már módosult, jelenleg az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából nem a lakóhely, hanem az életvitelszerű lakáshasználatának a helye került fókuszba. Azonban a Kúria ítélete a földszerzés és annak igazolása szempontjából is messzemutató gondolatokat vet fel.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara/az Agrárkamara a termőföldek adásvételi szerződéseinek kontrollálásakor eddig is figyelemmel kísérte azt, hogy a szerződésben szereplő vételár megfelelő-e, így segítve agrár és földbirtokpolitikai elvek érvényesítését, mint pl. a spekulatív földszerzések kiszűrése, helyi gazdálkodók érdekeinek érvényesítése. 2023 május 1-től nem az átlagos hozamot, hanem az átlagos forgalmi értéket fogja alapul venni.
Mi az átlagos forgalmi érték?
Az Agrárkamara ezt követően azt vizsgálja, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben. Erdőnek minősülő föld esetén a az átlagár meghatározása az 50 éves termelési ciklus alapján történik.
A helyben kialakult szokásos vételárat a Kamara honlapján tesz közzé.
Mi történik, ha eltérünk a helyben kialakult szokásos vételártól?
Amennyiben a vételár a szokásos ártól 10%-ot meghaladó mértékben eltér, akkor csak abban az esetben nem minősül aránytalannak, ha az érintett föld rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják.
Mi lehet előnyös tulajdonság?
Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét.
Nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos vételártól való eltérés okát a szerződésben mindig jelezni és igazolni kell. Az igazgatási szerv felhívására az eladó vagy a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Mi az a „nagyobb erő”?
A magyar jog a vis maior fogalmát nem definiálja, ennek ellenére sokszor találkozunk vele, ha valamilyen kötelezettség teljesítése alól mentesülni kíván az egyik fél.
A vis maior, olyan „nagyobb erőt” jelent, amely általános emberi mércével elháríthatatlan, ellenállhatatlan.
Vis maiorra a szerződéses jogviszonyban hivatkozunk a leggyakrabban. A szerződéses kötelezettségeket mindig teljesíteni kell, a felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozással szabadulhatnak kötelezettségeik teljesítése alól. Így aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Kizárólag akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Természetesen a szerződésen kívüli deliktuális felelősség keretein belül is hivatkozhatunk vis maiorra.
Melyek a vis maior tipikus esetei?
Egy természeti katasztrófa bekövetkezése, az adott fél ellenőrzési körén kívül esik és egyértelműen elháríthatatlan körülmény. Ilyenek pl.földrengés, tűzvész, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb. Vis maiornak számítanak bizonyos politikai-társadalmi események, mint háborúk, forradalmak, felkelések, export-import tilalom, embargó.
A szerződéses kötelezettség teljesítésének elmaradása és a vis maior között szoros ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia és emellett bizonytani kell, hogy a kötelezettség teljesítése alól mentesülő fél a szerződéskötés időpontjában előre nem látta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Téves az a nézet, hogy automatikusan lehet az ukrán-orosz háborúra, bevezetett szankciókra vagy a járványra, mint vis maiorra hivatkozni. Csak akkor mentesülhet a fél, ha a konkrétan meghivatkozott körülmény a háborúval, szankciókkal vagy járvánnyal közvetlen összefüggést mutat, következményei gazdaságilag észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és a szerződés megkötésének időpontjában nem voltak előreláthatóak.
Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt arról, hogy az adott esemény vis maiornak minősíthető-e. Ennek döntő szerepe van, hiszen a vis maior következménye az, hogy a teljesíteni nem tudó és szerződést szegő fél mentesül a kártérítési kötelezettség alól.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Önhatalmúlag fellépni
Hol merülhet fel?
Tilos Önhatalom
Az önhatalom és tilos önhatalom fogalma a birtoklásnál merülhet fel.
A birtokost birtokvédelem illeti ugyanis meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják, tehát más tilos önhatalmat gyakorol.
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Önhatalom
A tilos önhatalom ellen a birtokos léphet fel önhatalommal. Azonban ez csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben történhet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében pedig önhatalommal kizárólag akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
Vigyázat!
Az önhatalom gyakorlása és az önbíráskodás között vékony a mezsgye. Önbíráskodást követ el, aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A cselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.