Blog


2022.05.31-ig a COVID miatt elrendelt veszélyhelyzet idején a távmunkavégzésre eltérő szabályokat kellett alkalmazni, melyet kormányrendelet szabályozott. 2022. június 1-jétől megszűnt a COVID miatti veszélyhelyzet, a távmunka szabályai Munka törvénykönyvébe kerültek át.

A TÁVMUNKA FOGALMA

Nem változott a veszélyhelyzet során alkotott távmunka fogalma. E szerint távmunkának minősül az információtechnológiai eszközzel végzett és eredményét így továbbított munkán kívül minden olyan munkavégzés is, amelyet a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végez. Távmunkáról akkor beszélhetünk, ha tárgyévben a munkavállaló a munkáltató telephelyén legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, a többi időben telephelyen kívül dolgozik.

 MUNKASZERZŐDÉS


A távmunkavégzésről a munkaszerződésben kifejezetten rendelkezni kell

Ha a felek a munkaszerződésben másként nem állapodnak meg, a munkáltató utasítási joga csak a feladatok kiadására terjed ki, tehát pl. nem ad utasítást a munkaidő beosztására vonatkozóan.

A MUNKAVÉGZÉS ELLENŐRZÉSE

Távmunkavégzés esetén a munkavégzés munkáltatói ellenőrzése értelemszerűen nehézkesebb. Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja. Amennyiben ettől el akar térni a munkáltató és a munkavállaló személyes jelenlétét követeli meg valamilyen oknál a fogva az elvégzett munka ellenőrzéséhez, arra erre ki kell térni a munkaszerződésben.

Ha a munkáltató az ellenőrzés jogát nem számítástechnikai eszközzel, hanem a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.


A szolgalmi jogok keletkezésével- melyek közé tartozik pl. az átjárási jog is - már több bejegyzésben foglalkoztunk. Amennyiben egy ingatlan tulajdonosa nem kívánja engedni, hogy a szomszéd a továbbiakban átjárjon a telkén, a szolgalmi jogot meg kell és lehet szüntetni. Hogyan?

MIKOR ÉS HOGYAN SZŰNHET MEG A SZOLGALOM?

A „RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLAT” HIÁNYA

Amennyiben az egyik fél meg kívánja szünteti a szolgalmat több lehetősége is van. Amennyiben a másik fél ebben partner, közösen kérhetik a szolgalmi jog törlését. Ha a másik fél ehhez önként nem járul hozzá, bírósághoz fordulhatnak.

A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatához már nem szükséges a szolgalmi jog gyakorlása. Ilyen eset például, ha korábban a jogosult ingatlana nem volt összekötve közúttal, ezért a szomszéd telkén történő átjárást kellett biztosítani. Ha időközben már létesült közút a jogosult ingatlanához, a korábban a megközelíthetőség miatt bejegyzett szolgalmi jogra már nincs szükség. Azt, hogy a rendeltetésszerű használathoz van-e szükség a szolgalmi jog gyakorlására, a bíróság vizsgálja. Nagyban függ ez attól, hogy jogszabály erejénél fogva jött létre a szolalom vagy szerződés hozta létre és ott ennek mi volt a célja, tartalma.

HA NEM GYAKOROLJÁK A SZOLGALMAT

A szolgalom megszűnésének másik esete, ha  a jogosult - bár ez módjában állt - tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy  a szolgalom gyakorlásában akadályozzák.

A korábbi szolgalmi joggal foglalkozó blogok itt találhatóak:

Ázik a házam és csak a szomszéd telkén tudom a vízelvezetést megoldani -https://drgaiderne.hu/blog/110

Átjár a telkemen a szomszéd-lezárhatom-e sorompóval-https://drgaiderne.hu/blog/104

 

 

 


ALÁÍRTAM- MEGKÖTÖTTEM

ELÁLLHATOK?

Ha már aláírtam egy szerződést elállhatok tőle, vagy megkötés után már nem?

A válasz: Igen! A felek között már megkötött szerződés megszüntetésének több módja van, az egyik az elállás. 

Mikor van lehetőség erre és milyen jogkövetkezményekkel jár?

 MI AZ ELÁLLÁS LÉNYEGE?

Az elállás lényege, hogy az egyik fél egyoldalú nyilatkozatával megszünteti a szerződést, attól eláll. Ez azt jelenti, hogy a szerződés a megkötés időpontjára visszamenően szűnik meg és a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat vissza kell adni. Az elállást mindig közölni kell a másik féllel.

MIKOR VAN RÁ LEHETŐSÉG?

A szerződéstől való elállásra általában szerződésszegés esetén van lehetőség, ha a másik fél szerződésszegése miatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdek megszűnt. Ilyen lehet például, ha a másik fél késedelembe esik a teljesítéssel, vagy hibásan teljesít.

Amennyiben a másik fél késedelmesen teljesít, nincs szükség az érdekmúlás bizonyítására sem, ha a késedelembe esést követően a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és az eredménytelenül telt el. Nincs szükség póthatáridő tűzésére sem, ha a szerződést a felek megállapodása szerint, vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott teljesítési időben kellett volna teljesíteni.

Hibás teljesítés esetén elállásra akkor van lehetőség, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a jogszabályba foglalt feltételekkel nem tud eleget tenni, illetve ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Az elállási nyilatkozatnak kötelező alaki feltételeknek meg kell felelnie és a jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás okát.

A szerződésszegés esetein kívül más esetekben is biztosíthat elállási jogot a Polgári Törvénykönyv, amelyre vonatkozó szabályokat az egyes szerződésekre vonatkozó szabályoknál találunk.

 


 

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a végrehajtási jog elévülésével. (https://drgaiderne.hu/blog?search=el%C3%A9v%C3%BCl%C3%A9s)

Most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az elévülés az eljárás minden szereplője részéről aktív közreműködést kíván.

KINEK KELL LÉPNIE?

Először is fontos, hogy a végrehajtási jog elévülését nem veszi hivatalból sem a bíróság, sem a végrehajtó figyelembe. Az adósnak kell valószínűsítenie, hogy a végrehajtandó követelés, a végrehajtási jog elévült. Ezt az adósnak jeleznie kell a végrehajtó felé.

AZ ELJÁRÁS MENETE

HA IGEN A VÁLASZ

A végrehajtó az adós bejelentését követően felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, illetve ha felmerült végrehajtói költség, azt rendezze. Amennyiben a végrehajtást kérő elismeri azadós állítását és a költségek rendezésre kerültek, az eljárás megszűnik. Ez a legpozitívabb kimenetele az eljárásnak az adós szempontjából.

 HA NEM JÖN VÁLASZ

Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a végrehajtási költség megfizetésére.

HA NEM A VÁLASZ

Ha a végrehajtást kérő az adós állítását nem ismerte el, sajnos nincs más lehetősége az adósnak, mint a végrehajtás megszüntetése iránti per indítása. Ez komoly anyagi teherrel járhat, de amennyiben pernyertes az adós, a végrehajtást kérő viseli ennek a költségeit.


Wer zurückbleibt, bleibt aus!
 
Kampf um das Pachtrecht des Ackerbodens
 
Unserer Erfahrungen nach gibt es einen großen Kampf auf dem Gebiet der Pacht der Ackerböden, mehrere Personen möchten dieselbe Fläche pachten. In solchen Fällen ist es sehr wichtig zu wissen, wer von mehreren potentiellen InteressentInnen ein Vorpachtrecht hat, welches allen Anderen vorrangig ist.
 
Wer hat Vorrang?
 
Laut Ackerbodengesetz steht der/dem ehemaligen PächterIn ein Vorpachtrecht auf der ersten Stelle zu. Das ist aber kein Vorrang, der ohne Einschränkungen gilt!
Die Kurie hat darauf hingewiesen, dass der/dem ehemaligen PächterIn, die/der die Immobilie mindestens 3 Jahre lang ununterbrochen benutzt hat, nur in dem Fall ein Vorpachtrecht zusteht, wenn sie/er vor Ablauf des alten Vertrags die Fortsetzung der Pacht mit der Eigentümerin/dem Eigentümer vereinbart.
 
Laut Kurie ist noch während der Dauer des Vertrags ein neuerer Vertrag abzuschließen, der nach dessen Ablauf in Kraft tritt. Die/der ehemalige PächterIn kann von ihrem/seinem Vorpachtrecht unter diesem Rechtstitel nur in dem Fall Gebrauch machen.
Wenn die Parteien den Vertrag nach Ablauf der Pacht abschließen, dann wird die Pacht unterbrochen, und man kann sich unter diesem Rechtstitel auf kein Vorpachtrecht im Vertrag beziehen, das Grundbuchamt wird die Genehmigung des Vertrags verweigern.
Es ist also wichtig zu wissen, dass es beim Erwerb der Pacht sogar auf 1 Tag ankommt!