Agrárjog

Az agrárjog napjaink talán legtöbbet változó és legtöbb jogi problémát felvető területe. Nem csak azon ügyfeleinknek, akik agrárgazdálkodók, hanem – amennyiben az ingatlan nem került művelés alól kivonásra - már egy zárkerti ingatlant vásárló magánszemély is találkozhat a termőföldre vonatkozó új szabályokkal. Az adásvételi szerződések, haszonbérleti szerződések és földhasználati megállapodások elkészítése a jogterület új szabályainak és a földhivatali gyakorlatnak az ismeretét is megköveteli. E körben is nagy tapasztalattal rendelkezik irodánk.

Több helyen is megjelent a médiában annak a családnak a története, amelyik albérlet helyett az utcára került. Történetük lényege, hogy albérletbe szerettek volna kivenni egy lakást, megállapodtak az állítólagos tulajdonossal és kauciót is fizettek. Az állítólagos tulajdonos a beköltözésre ígérte az írásos szerződés megkötését. A szerződés megkötése elmaradt, sőt a lakásba se tudtak beköltözni, mivel kiderült, hogy az nem az azt kiadó állítólagos tulajdonosé. A családnak ezért több napot a társasház lépcsőházában kellett töltenie, mivel minden pénzüket a kaucióra adták ki.

Hogy kerülhetjük ezt el?

Először is gyanús lehet, ha túl olcsón kínálják a kiadó ingatlant. Ha nagyon olcsó a bérleti díj, valószínűleg többen jelentkeznek a hirdetésre, nagyobb a visszaélés lehetősége. Bármilyen kedvező az ajánlat, legyünk fokozottan körültekintőek!

A legfontosabb részletek

Elsődleges, hogy mindig kérjük el az adott ingatlan hatályos tulajdoni lapját és győződjünk meg az albérletet kínáló személyazonosságáról is, kérjük el személyi okmányait. Ha a tulajdonos és a bérbeadó személye eltér, akkor győződjünk meg ennek pontos okáról és jogi hátteréről. Kössünk mindig a jogszabályoknak megfelelő bérleti szerződést, lehetőség szerint ügyvéd előtt, emellett érdeklődjünk a szomszédoknál a bérbeadóról és az ingatlanról is.

Kellő körültekintés mellett a kockázat a minimálisra mérsékelhető!