Blog


Annak ellenére, hogy lassan 2 hónapja hatályba lépett a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata (ZÉSZ) módosítása, sokan nem tudnak róla.

A zártkertek beépíthetőségét érintően is kedvezőbbek lettek szabályok, nézzük meg röviden ezeket.

Az eddigi problémák

Sok zártkert tulajdonos küzdött azzal a problémával, hogy 3000 m2-nél kisebb telekre nem lehetett lakóházat építeni és a meglévő gazdasági épületetet sem lehetett átminősíteni. Ezt tetézte a zártkerti területekre vonatkozó alacsony beépíthetőség is.

A kedvező módosítás

A zártkerti területetek az építési szabályzatban a kertes mezőgazdasági területekbe esnek, amelyek MK1 és MK2 jelű övezetre tagozódnak.

Mindkét övezetre jellemző, hogy a zártkerti művelés alól kivett területeken kedvezőbb feltételekkel lehet lakóházat emelni, pl. kisebb teleknagyság szükséges hozzá.

Ezen belül szétbontja a rendelet, hogy a kivett és nem kivett területeken milyen minimális teleknagyság, telekszélesség, milyen beépítési százalék, homlokzatmagasság stb. mellett lakóházat, illetve gazdasági épületet emelni.

A legnagyobb változás

A legjelentősebb változás az MK 2 jelű övezeteket érinti, ahol is 1100 m2 teleknagyság felett lehetőség van lakóház építésre és a meglévő épület átminősítésére. Ehhez a ZÉSZ-ben szereplő egyéb feltételnek is meg kell természetesen felelni, pl. minimum 16 m-es telekszélességnek.

A ZÉSZ csak az alapvető lehetőségét adja meg a lakóház építésnek, de mint egy korábbi bejegyzésben is felhívtuk a figyelmet, nem minden, ezeken a területeken található épület lesz automatikusan lakóház. Amennyiben az épület a ZÉSZ-ben szereplő követelményeknek megfelel, a polgármesteri hivatal ez irányú kérelem esetén vizsgálja, hogy a lakóházzá minősítés további feltételei fennállnak-e.

 

 



Az egységes kérelmek alapja


Sok gazdálkodó a következő hetekben nyújtja be az egységes támogatási kérelmét, amelyet csak azon területekre nyújthat be, amelyekre jogszerű földhasználónak minősül.
A parlament még a tavalyi év végén bővítette a jogszerű földhasználat eseteinek körét, aminek a területalapú támogatások igénybevétele során döntő jelentősége van. Amennyiben ugyanis nem fogadják el a támogatással érintett területekre a földhasználatot jogszerűnek, nem kapja meg az igényelt támogatást a kérelmező, sőt szankcionálható is. Több ügyben még 2012-es kérelmek jutottak el oda, hogy a Kúria a napokban döntött a földhasználat jogszerűségének vitájában. Fordítsunk nagy figyelmet tehát a földhasználat igazolására!

Új szabályok

A jogszabály módosítás után jogszerű földhasználó elsődlegesen továbbra is az, aki a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzett, a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként bejegyzett vagy családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással rendelkezik és abban családi gazdálkodóként szerepel. Ezen felül az is, aki haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá használati rendről szóló megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés valamint bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult.

Osztatlan közös

Az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen ennek a vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs is földhasználónak minősül, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja.
Osztatlan közös tulajdonban álló földterületen jogszerű földhasználó a gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja.

Új lehetőség: jegyzői igazolás

A földhasználatot emellett lehet igazolni a jegyző által a kérelem benyújtására nyitva álló határidő alatt kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal is. Fontos tehát, hogy a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló határidő alatt kell az igazolást kikérni, később nem lehet pótolni!
A fenti összefoglaló nem tartalmaz teljes körű tájékoztatást, a teljes jogszabály, mely a földhasználat igazolásának minden lehetőségét tartalmazza itt megtalálható:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700017.tv



Az okostelefonok korát érjük, nagyon sokan használunk relatív drága okostelefont. Zsebbevágó probléma, ha ez elromlik, mivel több tízezer vagy százezer Forintba is kerülhet a javításuk vagy cseréjük.
Semmi gond, a jótállási időn belül a szolgáltató majd kijavítja, vagy kicseréli...gondolják sokan. De ez nem ilyen egyszerű!
Egyre többször találkozunk vele, hogy a mobil szolgáltató cég nem vállalja a javítást a jótállási időn belül, hanem elutasítja a javítás vagy csere iránti kérelmünket. Ilyenkor gyakran ott a működésképtelen telefon, a vásárló használni nem tudja, sokszor még a részletet is fizeti rá…

Megteheti ezt a szolgáltató?

Az eladó, a mobilszolgáltató a jótállási időn belül, ami általában 1 év, köteles a készüléket kijavítani. Az a törvényi vélelem, hogy ezen idő alatt fellépő hiba a vásárláskor már megvolt, ezért a szolgáltatónak kell bizonyítani, hogy a készülék hibája a vásárlás után keletkezett. A szolgáltató rendszerint az elromlott készüléket elküldi a szervizbe és a szerviz állapítja meg, hogy a jótállás feltételei fennállnak-e és javítják vagy cserélik-e a hibás készüléket.

Mit tudunk tenni, ha nem javítják?

A szolgáltató szervíze gyakran arra hivatkozik, hogy mechanikai sérülés van a készüléken (karc, sérülés, benyomódás stb.) vagy folyadék folyt bele, ezért az elvesztette a jótállását, ezért nem javítják meg garanciálisan. Amennyiben a szolgáltató a fenti okokra hivatkozva elutasítja a javítást, és tudjuk, hogy a készülék nem sérült, ne fogadjuk el a javítási iránti kérelmünk elutasítását! Jogunk van ugyanis szakvélemény beszerzését kérni, Békéltető Testülethez vagy bírósághoz fordulni. Az ugyanis, hogy akár a mindennapi használatból eredendő karc van a készüléken, nem biztos, hogy annak hibás működését okozza. Arról is tudnánk, ha folyadék folyt volna bele.)

Hogy kerülhetjük el a garancia elvesztését?

A karcok elkerülése érdekében mindenképp használjunk védőtokot, így elkerülhetjük, hogy a szolgáltató egy kis sérülés miatt elutasítsa a javítást! Érdemes megfontolni a készülék biztosítás kötését, ami bár önerő megfizetése mellett, de a javítás egy részét fedezi sérülés esetén is.
Még egy jó tanács: Amennyiben a jótállás keretében bevisszük a készüléket javításra, kérjük, hogy az állapotát foglalja jegyzőkönyvbe a szolgáltató és készítsen róla fényképet! Így bizonyítani tudjuk, hogy nem volt sérülés a készüléken annak leadásakor.


Már egy korábbi blog bejegyzésben érintettük annak a lehetőségét, hogy internetes vásárlás esetén a vásárlót milyen esetben illeti meg elállási jog.

Alap esetben a fogyasztó, vásárló az elállási vagy felmondási jogát internetes vásárlás esetén a termék átvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja. Fontos tehát, hogy indoklás nélkül elállhatunk a vásárlástól és a termék visszaadásával együtt kérhetjük az áru árának a visszatérítését akkor is, ha a termék nem hibás.
A vonatkozó kormányrendelet azonban több termék vásárlása esetén kivételt határoz meg és nem enged elállási jogot.

Számítógépes játék, DVD.....

A húsvéti ünnepek előtt sokan rendelnek neten ilyen termékeket, például ajándékba gyerekeknek. A vonatkozó kormányrendelet ezekre a termékekre speciális szabályokat tartalmaz. Amennyiben lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvételt, valamint számítógépes szoftvert vásárlunk, abban az esetben figyeljünk arra, felbontjuk-e a csomagolást. Amennyiben ugyanis a csomagolás felbontásra kerül, elállási joggal már nem élhetünk.

A megoldás

Azt javaslom, hogy ha ajándékba vettünk szoftvert, dvd-t, abban az esetben ne próbáljuk ki és bontsuk meg a csomagolást az ajándék átadásáig. Természetesen amennyiben a termék hibás, a játék nem indul, a fim minősége nem megfelelő, a hibás teljesítés szabályai szerint igényét mindenki érvényesítheti 14 napon túl is, de amennyiben 14 napon belül nem tetszik az ajándék vagy már meg van, bontatlan csomagolás mellett élhetünk az egyszerűbb elállással.)

 

 

Sokan azt gondolják, hogy az új Földforgalmi tv. hatálya alatt haszonbérelnek földet, azt maguknak kell művelniük, más gazdálkodó számára a művelést nem engedhetik át. Ez alap esetben így van, de vannak kivételek, amelyeket érdemes ismerni!

A törvény például maga megengedi, hogy a haszonbérlő helyett közeli hozzátartozója illetve legalább 25%-ban a bérlő vagy közeli hozzátartozója tulajdonában álló vállalkozás használja az ingatlant. Van még más lehetőség is használatra, ami az alhaszonbérlet.

Mi az alhaszonbérlet?

Ha a termőföld használatát nem a tulajdonosától, hanem a bérlőjétől szerezzük meg, alhaszonbérletről beszélünk.
Alhaszonbérleti szerződést például akkor köthetünk, ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény túlnyomó részben élőmunka-ráfordítás alkalmazását igényli. A másik eset, ha a termesztett kultúra vetésforgó alkalmazását igényli. Ilyenkor például az egymás közelében gazdálkodók megállapodnak abban, hogy egy tömbben művelhető nagyobb földrészleteken alhaszonbérleti szerződés kötésével gazdálkodnak.

Vannak formai kötöttségek?

Az alhaszonbérleti szerződés egyben földhasználati szerződés is, ezért azt írásba kell foglalni, és a szerződő felek mellett két tanúval is alá kell íratni vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni. A haszonbérlő a szerződést kizárólag regisztrált földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel kötheti meg. A szerződés határozott időre, de legfeljebb az eredeti haszonbérleti szerződésben kikötött időtartam végéig szólhat.
Az alhaszonbérleti szerződés érvényességéhez mindig szükséges a földrészletet haszonbérbe adó földtulajdonos hozzájárulása is.

Módosul a földhasználó személye?

A benyújtott alhaszonbérleti szerződés alapján a kormányhivatal az alhaszonbérlőt jegyzi be földhasználóként, tehát a terület alapú támogatást is ő igényelheti!